A növekvő szekularizmus évtizedei után a kereszténység tartja magát – és erősödik a fiatalok körében. Donald Trump is egy furcsa, új vallási mozgalmat épít fel.

Évtizedek óta Amerika leggyorsabban növekvő vallási hovatartozása az volt, hogy egyáltalán nem volt vallás. 1990-ben az amerikaiaknak mindössze 5 százaléka vallotta magát ateistának, agnosztikusnak vagy „semmi különösben” hívőnek. 2019-ben már mintegy 30 százalék jelölte meg ezeket az ideológiákat. Azok, akik elhagyták a templomot, társadalmilag liberálisabbak lettek, később házasodtak, és kevesebb gyermeket vállaltak. Az egyházak, ahol egykor az amerikaiak fele vasárnaponként összejött, elhalványultak a polgári életben. Fél évszázad óta azonban most először megállt a szekularizmus menetelése.

Ugyanez igaz máshol is. Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban stagnálni kezdett azoknak az embereknek az aránya, akik vallástalannak vallják magukat. További hét nyugat-európai országban ez az arány jelentősen lelassult, 2020 óta mindössze három százalékponttal nőtt, szemben az előző öt év 14 százalékpontos növekedésével. A megtorpanás egybeesik az ugyanezeken a helyeken mérhető, a keresztény lakosság arányának hosszú távú csökkenésében bekövetkezett szünettel. Ez arra utal, hogy a szekularizáció lassulását a kereszténységet elhagyók számának csökkenése okozza – és nem más vallások, például az iszlám térnyerése –, valamint a keresztény hit meglepő növekedése a fiatalabbak, különösen a Z generáció (1997 és 2012 között születettek) körében – írta meg a The Economist.

Próbáltam az alkoholt, próbáltam a bulikat, próbáltam a szexet… egyik sem működik. A fiatalok mélyen keresik és kutatják az igazságot– meséli Eric Curry a Pace Egyetemen arról, mit mondanak társai a depresszió, az unalom és a magány leküzdésére tett kísérleteikről. Curry szerint a közelmúltban történt megkeresztelkedése élete legjobb döntése volt.

Váratlan tendencia

A szekularizmus hosszú ideje tartó térhódítása, amelyet Ryan Burge, az Eastern Illinois Egyetem munkatársa „az elmúlt évtizedek domináns demográfiai trendjének” nevez, a nyugati társadalom számos aspektusát alakította. Ezek a melegházassággal és az abortusszal kapcsolatos liberálisabb hozzáállástól kezdve a gazdasági növekedés kilátásaiig terjednek. Hirtelen megtorpanása – és egyes helyeken lehetséges megfordulása – váratlan.

A változó tendencia legvalószínűbb magyarázata a koronavírus-járványban rejlik. A bezárkózás, a társadalmi elszigetelődés és a gazdasági sokk szinte minden országot és korcsoportot nagyjából akkor érintett, amikor a vallási meggyőződésre vonatkozó adatok fordulópontot értek el. Különösen igaz ez a Z generációra, amelynek a korai felnőttkorban töltött évei megszakadtak, és sok fiatal magányos vagy depressziós lett, és értelmet keresett az életében.

„A világjárvány valóban katalizátor volt” – mondja Sarah, a Liberty University 20 éves hallgatója, aki az egyházon kívül nőtt fel, de megtért, miután a zárlatok idején csatlakozott egy bibliaórákból álló csoporthoz a Zoomon. „Valószínűleg a barátaim több mint 75 százaléka keresztény lett a világjárvány óta.”

A Harvard oktatója, Pippa Norris és a néhai Ronald Inglehart azzal érvelt, hogy az egzisztenciális bizonytalanság idején az emberek hajlamosak a valláshoz fordulni vigaszért. A vallás magyarázatot adhat a szenvedésre, reményt nyújthat, és biztosíthatja az erkölcsi rend és a közösségi szolidaritás érzését – írták. Olaszországban 2020-ban megnőtt a (gyakran online) misék látogatottsága, különösen a vírus által leginkább sújtott helyeken. Egy korábbi kutatás a földrengések utáni megtérésekről azt mutatja, hogy a vallásosság általában 12 évvel a katasztrofális esemény után is emelkedett marad.

Kovács Ferenc

www.index.hu