Január 24-én, Szalézi Szent Ferenc, a katolikus sajtó védőszentje ünnepén a Szentszék sajtótermében Claudio Maria Celli érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke bemutatta XVI. Benedek pápa üzenetét, amelyet a június 5-én esedékes tömegtájékoztatási világnapra írt.

Bővebben: Hogyan legyünk keresztények a világhálón?

Január 24-án Szalézi Szent Ferencet ünnepli az egyház. A katolikus írók és újságírók védőszentje a Tridenti Zsinat utáni katolikus szellemi, lelkiségi és intézményi megújulás jelentős alakja, Genf püspöke, teológus, lelkiségi író és több pápa személyes tanácsadója volt.

Bővebben: Szalézi Szent Ferenc

Bernadin testvér elmélkedése:

Bővebben: Évközi 3. vasárnap

A francia apácát gyógyíthatatlan betegsége miatt már munkája feladásának gondolata foglalkoztatta, mire bekövetkezett a II. János Pálnak tulajdonított csoda, ezzel pedig a pápaság történetének leggyorsabb boldoggá avatási eljárása indult el.

Bővebben: Példa nélküli II. János Pál boldoggá avatásának gyorsasága

Akkoriban a campobassói kolostorban éltem. Szentmise után odajött édesanyám, és azt mondta: „Fiam, most már boldogan halhatok meg.” – „Anyám, tényleg meg akarsz halni? Miért?” – „Gyerekkorodban Pio atya előre megmondott valamit, ami valóra vált.” – „Mit?” – kérdeztem. „Azt, hogy pap leszel.” – „Anyám, miért nem mondtad el ezt soha?” – „Szívembe zárva, titokként őriztem” – felelte. Meg voltam döbbenve. Nagynéném is nagyon örült. „Boldog vagyok, mert pap vagy, Isten szolgája” – mondta. Anyám és nagynéném is majdnem minden reggel eljött misére. Ma van a halála évfordulója, március 13-a.

Bővebben: Egy szemtanú beszámolója Pio atya utolsó óráiról

740 éve, 1271. január 18-án halt meg Árpád-házi Szent Margit magyar királylány, domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya.

Bővebben: 740 éve halt meg Szent Margit

Londonban katolikus pappá szentelték az Anglikán Közösség első három püspökét - Ordinariátust állítottak fel a katolikus egyházba lépő volt anglikánok számára.

Bővebben: Londonban katolikus pappá szentelték az Anglikán Közösség első három püspökét

A vízkereszttől, azaz január hatodikától hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtti negyvenedik napig tartó időszak a bálozás, mulatozás, evés-ivás ideje. A farsang a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza (az ókori Rómában Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak). Nálunk a XIV. századból maradtak fenn az első, farsangi szokásokról beszámoló feljegyzések.

Bővebben: Nincs farsang fánk nélkül