Szent József, a munkás ünnepére

Hálatelt szívvel köszöntöm mindazokat, akik akár Szovátáról, vagy a Kárpát medencéből, vagy akár a nagyvilágból bárhonnan segítettek, segítenek. Köszönöm, hogy bíztatok bennünk és támogattatok, és így  ezt a szép álmot valóra válthattuk Isten dicsőségére, népünk, nemzetünk örömére.
Szeretett Családom!

Szent József igent mondott Isten akaratára, az életre, a kis Jézusra, a Szent Családra!

Május elseje, Szent József, a munkás emberek védszentjének, és a mi szép gyermekvédelmi otthonunk  első emlékünnepe van. Nagyon szeretnék köztetek lenni, de itt Déván bérmálás van, a püspök atya ma kiszolgáltatja a nagykorúság szentségét a mi fiataljainknak, itt, a dévai Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt gyermekvédelmi otthonban.

Tudjátok, Szent Józsefet választottuk Szovátán védőszentünkül, példaképünkül. Ő nem a test és a vér kívánságából lett a kis Jézus nevelő apja, hanem Isten akaratából. A Mennyei Atya megkérte, hogy vállalja, és nevelje fel a kis Jézust.  Ő meg alázattal igent mondott, és mindent feláldozva teljesítette Isten akaratát. Mikor Heródes a gyermek életére tört, választás elé került. Döntenie kellett: a mérleg egyik serpenyőjében a názáreti otthon, a műhely, a barátok, a megrendelések, a kuncsaftok, mindaz, mi fontos lehet egy ember életében, a mérleg másik serpenyőjében a kis Jézus élete, az Istengyermekkel való személyes kapcsolata. Milyen szép, hogy József az élet mellett, a gyermek mellett, az Isten mellett döntött. Mindent maga mögött hagyva menekült Egyiptomba, mert számára a kis Jézusnál semmi sem fontosabb, előbbre való.

Én hiszem, hogy józsefi értelemben lehetünk a rászoruló, bajban lévő gyermekeknek a jóságos szülei. Szép ezen a gondolaton elelmélkedni. Végül is a bajban lévő gyermekeket mint a jó Isten fiait szeretnénk mi is befogadni, felnevelni, belőlük a legszebbet, a legjobbat felszínre hozni, kibontakoztatni.  Kedves nevelők, szeretett munkatársaim! Sokan közületek elhagytátok szüleiteket, családi otthonaitokat, mert igent akartok mondani az életre, a bajban lévő kisdedekre. Munkátok szent, csodálatosan szép. Alázattal - életem minden napján, - Isten áldását kérem rátok. Adná az Isten, hogy egy igazi, vidám Szent család legyen a szovátai Szent József  otthonból.

Kedves gyerekek! Az lenne szép, hogy a  ti példaképetek a kis Jézus legyen, és ti is szót fogadva, az Isten nevében titeket átölelő felnőttekhez bújva, növekednétek kedvességben, bölcsességben saját magatok örömére, és a mi büszkeségünkre. Ennél szebbet el sem tudok képzelni. A názáreti Szent Család legyen  a ti  példaképetek, eszményetek, és hiszem, hogy életetek kiteljesedik, boldog lesz.

A szeretet kiárad. A napközi otthonok nagyon sok reményre adhatnak okot mindannyiunknak, hisz kis falvainkból nem elhozzák a gyermekeket, hanem ott, szülőfalujukban próbálják a gyermekeket segíteni a megmaradásban, kiteljesedésben.  Adná az Isten, hogy itt Erdélyben se vesszen el egyetlen gyermek se, csak azért mert nincs mit enni, felvenni, vagy mert nincs aki jó szóval, szeretettel a végtelen felé siető kis csermely útját igazgassa.

Hálatelt szívvel köszöntöm mindazokat, akik akár Szovátáról, vagy a Kárpát medencéből, vagy akár a nagyvilágból bárhonnan segítettek, segítenek. Köszönöm, hogy bíztatok bennünk és támogattatok, és így  ezt a szép álmot valóra válthattuk Isten dicsőségére, népünk, nemzetünk örömére. Az Úr Isten végtelen jóságával fizesse meg a sok-sok segítséget, amit nap mint nap kaptunk, kapunk a szovátai testvéreinktől, plébániától, egyházközségektől, önkormányzattól, tanügytől.

Szent József segítsen mindanyiunkat a gyermek, az élet, a szeretet mellett dönteni!

kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.