Uram evangéliumodat olvasva, ma a vak koldus bátorságáért, bizalmáért imádkozok! Arra kérlek, hogy taníts minket gyermeki gondjainkban feléd fordulni, add, hogy merjünk hozzád kiáltani, bajainkban a te segítségedet kérni! Segíts, hogy kishitűségünkben ne gondoljuk azt, hogy a mi "bajunkra" még neked sincs orvosságod, vagy időd a mi pitiáner gondjainkkal foglalkozni!!
Egy igazi Atyának mindig van ideje a gyermekére! Hiszem, hogy Te is örömmel fogadod a mi félénk kopogtatásunkat, - mégha mi is lennénk egyik - másik történetben a hibásak - kérlek, irgalommal válaszolj kéréseinkre!!
Szeretettel,
Csaba t.
Amikor Jeruzsálembe menet Jézus Jerikó városához közeledett, egy vak koldus ült az út szélén. Amint ez meghallotta, hogy sokan vonulnak arra, megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus jön errefelé. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia könyörülj rajtam!”
Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus ekkor megállt, és szólt, hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak könyörgött: „Uram, hogy lássak!” Jézus így szólt hozzá: „Láss! Hited meggyógyított téged.” Azonnal visszanyerte látását.
Dicsőítette Istent, és követte őt. Ennek láttára az egész nép áldotta Istent.
Számomra mindig ünnepnap mikor egy - egy rég kirepült gyermekükkel találkozhatok!! Jó volt Erzsikét megölelni Budapesten, ahol él kedves férjével és négy éves gyermekével!! A jó Isten áldása kísérje élete minden léptét!!
A pénz csak eszköz és ezt is, akárcsak bármilyen eszközt , lehet jóra is haszálni , de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni. Úgy gondolom , hogy akkor van baj , ha elkezdjük gyüjtögetni , halmozni és az általa képviselt hatalommal megpróbálunk visszaélni .
Csodálom Kalkuttai Teréz anyát, aki körbejár, jót cselekedve, befogadja a másoktól eldobott gyermekeket , a senkinek nem kellő koldusokat, leprásokat és nem itélkezik a kapzsi , harácsoló gazdagok fölött. Nem megy neki a korrupt , bürokratikus törvények mögé búvó politikusoknak , nem áll neki tépkedni a XX. század megannyi konkolyát .
Uram, eszmélődve olvasom soraidat! „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!”
Minket, botladozó gyermekeidet, mennyi lényegtelen kis dolog foglalkoztat: milyen ruhát viselünk és az milyen színű, hogy áll rajtunk, hogy néz ki otthonunk, hogy van berendezve? Folytathatnám a végtelenségig a bennünket egy életre lekötő, minden időnket felőrlő gondok, megoldásra váró feladatok felsorolását! Igen, a gondunk temérdek, pedig tudjuk, hogy eljön a nap mikor szent színed elé kell álljunk, hol Te már nem életünk apró eseményeinek a csomagoló papírját fogod számon kérni, hanem a lényeget, azt, hogy mennyi konkrét, néven nevezhető szeretetet, irgalmas jóságot gyűjtöttünk be szorgalmas, kitartó munkánkkal életünk során!
Uram, adj lényeglátó szemet! Ahogy az igazi sportoló tudja, hogy a focipályán, a lelátón nem a szépségverseny zsűrijei ülnek, hogy dresszét, felszerelését kiértékeljék, és nem is balettbemutatóban gyönyörködni akaró széplelkek hanem focirajongók, kik parádés gólokat akarnak látni, ugyanúgy én is tudjam, hogy számodra a szeretetből született konkrét cselekedetek a nyerő pontok, a gólok! Segíts, hogy lényegtelen, apró dolgokba ne vesszek el, fölösleges köröket futva ne pazaroljam el életemet, hanem bátran, határozottan, irgalmas szeretettel tegyek jót testvéreimnek, építsem a Te szent országodat!
Csaba t.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!” Erre megkérdezik tőle az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged?
Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?” Akkor a király így felel: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!”
Uram köszönöm, hogy nem bíztad ránk a végső dolgok találgatását, így bátran foghatom az eke szarvát, hogy a tavaszi vetésre készülve, jó mélyre nyomja a vasat a termőföldbe!! Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés! A gonosz lélek szeretné, hogy mindenféle értelmetlen pótcselekvéssel elfecséreljem drága ajándékodat, az alkotásra, önmagam és környezetem építésére, szépítésére, kiteljesítésére kapott szent időt! Uram arra kérlek, hogy segíts a magam dolgát becsülettel jó végre vihessem, és ne a mások feladatába kontárkodjak tudálékosan bele, mert te egészen biztos, hogy csak azt kéred számon tőlem, mit nagylelkűen rámbíztál!
Csaba t.
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek van.” Azután tanítványaihoz fordult: „Jönnek napok, amikor az Emberfiának egyetlen napját is szívesen látnátok, de nem látjátok. Mondják majd nektek: „Nézzétek, itt van, vagy amott!” Oda ne menjetek, és ne higgyétek! Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik felétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Előbb azonban sokat kell szenvednie, és megvetésben kell részesülnie ettől a nemzedéktől.”
Lk 17,20-25 Kép: Az alapítványunknál felnőtt gyermekek, szép családjukban nevelik saját gyermekeiket