Hálás köszönet!

2009 október 17.-én egy eléggé hűvösnek ígérkező napon, kedves ismeretlen jótevők jóvoltából egy felejthetetlen szép kiránduláson vehettünk részt. A kirándulás a tordai sóbányához, majd a hasadékhoz volt szervezve együtt a Jó Pásztor Közösséggel és a szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon kb. 50 fős gyermekcsapatával.

Kedves Jótevők!!!
2009 október 17.-én egy eléggé hűvösnek ígérkező napon, kedves ismeretlen jótevők jóvoltából egy felejthetetlen szép kiránduláson vehettünk részt. A kirándulás a tordai sóbányához, majd a hasadékhoz volt szervezve együtt a Jó Pásztor Közösséggel és a szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon kb. 50 fős gyermekcsapatával.
Nagy-nagy izgalommal indultunk el. Mindenki jó melegen öltözött fel, mert hideg volt a reggeli induláskor. Ahogy megérkeztünk egyet tornáztunk, szaladtunk majd ettünk és indultunk is be a sóbányába, ahol már mindenki elfeledte a hideget, olyan sok érdekes dolgot láttunk. Először is a falak sóból voltak. Ott bent egy bácsi (idegenvezető) elmagyarázta, hogy van egy nagy gödör, és ha nagyot kiáltunk, akkor visszhangzik. Mi 16-szor hallottunk vissza a saját hangunkat. A második érdekesség az volt, hogy régen hogyan bányászták ki a sót. Ott volt egy felszerelés, amelyet két ló húzott és mivel akkor nem volt villanyáram, a lovak egy idő után megvakultak. A harmadik helyen volt egy oltár, ahova a munkások jártak imádkozni, mert nem volt templom. A negyedik volt a legérdekesebb, mert ott láttunk lent, egy gödröt, ahol majd jövőre csónakázni lehet. Nagyon sok fehér sót látunk a falon. A tanító bácsi mondta, hogy lehet nyalni a falat, mert ott a legtisztább és egészségesebb. Az ötödik hely kezelés helye volt, ahová a betegek járnak, hogy a sós levegőt beszívják.
Mire kijöttünk a sóbányából, nagyon jó meleg lett kint és így elmehettünk a tordai hasadékhoz is. Először ettünk, megpihentünk és friss erővel indultunk a hasadékhoz. Hosszú volt az út de nem érdekelt, mert láttunk sok-sok magas sziklát, nagy patakot és egy fekete mókust. A nevelő nénink sok maradandó képet készített nekünk. A harmadik hídig volt szabad elmenni, mert tovább túl veszélyes volt számunkra. Itt, Krisztina néni elmesélte nekünk, hogy a sziklafal 200 m magas és több mint 70 barlang van benne. Régen, mikor Szent László a csapatával harcolt a kunok ellen, mikor már majdnem legyőzte az ellenség, akkor ő segítségért imádkozott és kiesett a kard a kezéből és itt kettéhasadt a tordai hegy, így lett a hasadék. Ezután elindultunk visszafelé. Útközbe láttunk sárkányrepülőket és azt is, hogy hogyan szállnak le.
Így ért véget a tordai kirándulásunk.
Ezzel a levéllel szeretnénk köszönetünket és hálánkat kifejezni kedves jótevőinknek, hogy egy ilyen páratlan élményekkel gazdag kirándulást szerveztek nekünk!!!
HÁLÁSAN KÖSZÖNJÜK!!!

A szászvárosi Szent Erzsébet gyermekotthon csapa nevében,

Farkas Paula, IV. osztályos diák

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Minek igyak én pocsolyából, ha van kristálytiszta forrás. A babonák ártalmatlannak látszó praktikái a legtöbb esetben az „előszobái” az okkult ideológiáknak. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. december 16. hétfő, Etelka és Aletta napja van. Holnap Lázár és Olimpia napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Egy nappal közelebb a mennyországhoz

Azt szoktam mondani, mikor egy nap eltelik: egy nappal közelebb a mennyország. Fontos, hogy növekedjünk, továbblépjünk.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube