Házszenteléssel, kultúrműsoral, kopjafaavatással, és nem utolsó sorban szentmisével ünnepelte a marosillyei Bethlen szülőházban a Szövetség napját, a dévai Szent Ferenc Alapítvány.

Az eseményre hivatalos volt mindenki, aki fontosnak tartotta, tartja az Istennel, embertársaival kötött szövetségek megerősítését.

Ma, a kárpát-medencei magyarságnak az egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem vesszük komolyan a szövetségeinket: sem Istennel, sem embertársainkkal, kötött „szerződéseinket". Elidegenedtünk egymástól, Istentől, népünktől. De jó lenne tudatosítani magunkban, egymásba, hogy csak együtt, közösen építhetjük nem csupán otthonainkat, hanem egyszerű puszta létünket is – fogalmazott Marosillyén Böjte Csaba, ferences atya, aki a Szent Ferenc alapítvány vezetőjeként ma már húsz kárpát-medencei településen működtet gyermekotthont, iskolát, sok száz gyermeknek biztosítva testi-lelki táplálékot.

 Néhány éve azonban az árva, gondozásra szoruló gyermekek mellett az alapítvány felkarolta a nagy történelmi múlttal bíró de megcsonkított, elárvult erdélyi műemléképület némelyikét is. Mindenekelőtt a marosillyei Veres bástyát, Bethlen Gábor fejedelem szülőházát, mely a hajdanában hadászati jelentőséggel bíró illyei várnak egyetlen megmaradt épületrésze.

A Veresbástya felújítása több éve tart. A Kovács András művészettörténész vezetésével és a magyar kulturális tárca támogatásával történő építéstörténeti kutatást, már 2002-re elvégezték, számos korábban ismeretlen részletet tárva fel az épületben. Maga a helyreállítási munka 2003-ban kezdődött, Macalik Arnold építész tervei alapján. Azóta rengeteg, sokszor önkéntesen, de mindenképpen komoly szakmai tudással és gonddal végzett munka folyt Marosillyén. Az utolsó simítások idén tavasszal készültek el, egy sümegi vállalat jóvoltából, akik gyönyörűen helyreállították a kastély kertjét, pázsittal sétányokkal, pihenőhelyekkel látva el azt. A kertnek külön díszéről is gondoskodtak: szépen faragott kopjafát emelve a ház tövében a nagy fejedelem emlékére. A kopjafa leleplezésére is e hétvégén került sor.

Időközben befejeződött a bástya belső felújítása is és a Szülőföld Alap támogatásával igényes kivitelezésű háztörténeti kiállítást nyithattak meg a Szövetség Napján Marosillyén. A hatalmas panókon magának az illyei várnak és a XVI. században épült Veres bástyának, levéltári és múzeumi anyagokkal, képekkel dokumentált története mellett megjelenítődik Bethlen Gábor, illetve valamennyi erdélyi fejedelem élete, kora. A kiállítást Sebestyén József, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője nyitotta meg, az immár régi fényében tündöklő kastély megszentelését követően.

Nem szabad félni!

E ház, a falaiban lüktető történelem, Bethlen Gábor szellemi hagyatéka önmagában is érték, de a fontos az, hogy mindezt életre keltsük, hangsúlyozta Csaba atya, aki nagy örömmel nézte az ünnepség „hivatalos" részét követő előadássorozatot, melyben az alapítvány Dél-Erdélyben, Bánságban műkődő otthonainak gyermekei léptek színre. Az évszázados bástya falához tapadó színpadon a petrozsényi ház kis „szúnyog-tündérei" léptek elősként színre, majd a dévai gyerekek csaltak könnyet és nevetést a népes közönség arcára a Radványi Géza hajdan nagysikerű, Valahol Európában című filmjének színpadi bemutatásával. Bár Kuksi (Péter Iulian Valentin) dalát sokan megkönnyezték, félelmet űző, szeretetet, bizalmat sugárzó üzenete gyermekhez, felnőtthöz egyaránt eljutott.

Aztán már csak a fergeteges jókedv kapott helyet a színpadon. Előbb a szászvárosi gyerekek, majd a zsombolyai ház kis lakói, akik Márkó Cecilia vezetésével moldvai, dunántúli és dél-alföldi táncokat mutattak be, gyönyörű, eredeti ruhákban, melyekről kiderült, hogy Kaba Gábor, zsombolyai polgármester jóvoltából készültek.

A ropogós néptáncot, -zenét középkori muzsika váltotta fel a színpadon. A dévai Renaissance tánc- és zenegyüttes gyermekcsoportja szintén elismerő tapsot érdemelve ki a közönségtől.

Végül, az est fénypontjaként a budapesti Gladius Consort együttes lépett színre, végigvezetve nézőiket a középkori Európa királyi udvarain, majd visszakanyarodva Erdélybe, Rákóczi udvarába, a közönséggel együtt dalolták a közismert kurucnótákat.

Az egésznapos rendezvény egy szegedi társulat jóvoltából a Brémai muzsikusok című előadással zárult. Persze, a rengeteg lelki táplálék mellől a finom gulyás sem hiányzott, melyet az alapítványnál nevelkedő végzősök kínáltak, adományt gyűjtve a ballagási kiadásokra. Közben a kert sarkából néha egy-egy tál felkarikázott, frissen sült kürtös kalács került elő, ami persze pillanatok alatt elfogyott. A zsivaly azonban csak késő este ült el a Veres-bástya kertjében. Akárcsak hajdanán, amikor az egymást dögönyöző kis apródok közt ott hancúrozott a gyermek Bethlen Gábor is. Talán akad utóda a szülőháza kertjében bújócskázó, táncoló, daloló mai gyermekek között!

Gáspár-Barra Réka 

nyugatijelen.com