„Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy »hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok« [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: »Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!«” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Régi székely bölcsesség: a medve melyik a tenyeredből eszik, az fog enni a lábadból és a májadból is! Az aki másokba belemar, másokat mocskol, szid és ezzel még nagyhangún henceg is, az hidd el beléd is beléd fog marni! Kerüld az olyan embert, aki másról rosszat mond.
