Nagyszombat a húsvétot megelőző nap. A Biblia szerint Jézus Krisztus ekkor holtan fekszik sírjában, ám nagyszombatról húsvét vasárnapra virradva feltámad. Ez egy gyásznap, amit a Krisztus szenvedésén és halálán való elmélkedéssel kell tölteni, nincs szentmise sem. A húsvéti örömünnep ezen az estén kezdődik a tűzszenteléssel (a remény, a fény születése), majd a keresztvíz-szenteléssel.
A nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmise délelőtt 10 órakor kezdődik a székesegyházban. A szentmise keretében megáldom a betegek és katekumenek olaját, és megszentelem a krizmát, valamint megújítjuk a papi ígéreteket.
Erre az ünnepi szentmisére szeretettel várjuk a zarándokokat és főként a ministránsokat. Az ünnepség végén köszönteni szeretném őket.
Nehézségek, gondok, bajok voltak, vannak és lesznek. Nekünk az a dolgunk, hogy kitartsunk Krisztus mellett és az Ő parancsa mellett. Lángoló szeretettel imádjuk az Istent, ugyanakkor a teremtményeket-különösen az embereket- szeressük akárcsak saját magunkat.
A mai evangéliumi szakasz alapján emlékezetünkbe csendül Ferenc pápa egyik mondata: az igazi szeretet inkább adni akar, és nem elvár, nem szó, hanem tett.
Jelen lenni sokkal többet jelent a szenvedő, a kiszolgáltatott, a szegény ember életében, mint csupán tenni valamit. A „lenni” nagyobb odafigyelést igényel, mint egyszerűen „tenni” valamit.
Játszottunk a gondolattal, mert úgy gondoljuk, hogy a „tenni” sokkal többet jelent, mint a „lenni”. Azonban ennek épp a fordítottja igaz: „lenni” a másik számára, és ebből fakadnak majd a szeretet gesztusai.
Ezért „legyünk”, és a létünkből fakadjanak majd a tettek.
Inkább adjunk, mint elvárjunk — ez a szeretet "pazarlása", annak az ingyenessége.
A gyermeket úgy kell szeretni, hogy majd egyszer, szabad döntése után ki tudjon repülni a családból, és önálló életet kezdjen, melyet jósággal segíthetünk, de nem irányíthatunk, manipulálhatunk semmilyen módon.