Ne féljünk, összedőlhet körülöttünk a világ, ha szeretünk, élni fogunk, a legnagyobb vihar után is kisüt az áldott nap. Tudnunk kell, az igazságot, az életet meg lehet ölni, de harmadnapon diadalmasan feltámad.
Segesvári gyerekek, a kedves Ildikó nevelőnővel eljöttek Dévára ismerkedni, barátkozni az itteni gyerekekkel.... Végül is ők testvérek, de e bezárt világban sajnos nagyon ritkán van alkalmuk egymással is találkozni!!
A Szent Ferenc Alapítvány nagysága, - a gyerekek szerint - pont abban állt, hogy a sok kirándulás, tábor jóvoltából az évek alatt őszinte barátságok szövődnek! Az egyik kirepült fiam mondta, hogy ő leginkább azért hálás, mert olyan sok nagyszerű testvérrel ajándékozta meg, az évek alatt az Isten!!
Oly nagy szükségünk van a csendre, a békés befelé fordulásra, mint a halnak az életadó tiszta vízre! Keressük a csendet és a magányt, hol megszólíthat bennünket az Isten, hol meghallhatjuk Teremtőnk szavát!!
Milyen jó lenne tanulni Mesterünktől! Jézus nem ítéli el Júdást, sőt utolsó találkozásukkor is "barátomnak" szólítja őt! Meg vagyok győződve, nagypéntek után ha ez a megtévedt ember meg tudott volna bocsájtani saját magának és elment volna a Mesteréhez, Jézus akárcsak Pétertől, tőle is megkérdezte volna, hogy Júdás szeretsz te engem?
Jézus ma sem ítél el senkit, csak irgalmas, átdöfött szívvel, kérdi: "Testvérem, szeretsz te engem?”
"Mindig tudatában voltam annak, hogy az embernek a legnagyobb értéke a saját élete. Olyan, mintha kapnál egy marék aranyport, ami nagyon értékes, de nagyon apró szemcséjű, és bárhogy szorongatod az ujjaid között, lassan a szél mind kifújja onnan. Az idő múlik, és az lenne a jó, hogyha ezt az értéket, ezt nagy-nagy kincset, az egyetlen „vagyonodat”, amid van, valamiért, valakinek oda tudnád adni. Én azt mondtam: Uram, tartsd a markod belerakom az egészet, gazdálkodj vele. A félelem, a szorongás ott van a szívedben, nehéz odaadni mindent.
Én mindenkinek szívből ajánlom, hogy próbáljon meg áldozatot vállalni, áldozatot hozni. A szeretetből vállalt őszinte áldozat felemeli a lelket és fényt tud gyújtani az ember szívében."
Csodálom a gyermekeket, sokszor ezer darabra tört vázák, de ők mint a vass reszelék a mágnes alatt szilánkjaikat összerakva, megrázzák magukat és kacagva tovább mennek!