2015. július 6. – Hétfő
Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult
előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá
kezedet, és életre kel.” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt
elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról
Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt
gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre
megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított
téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás
tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak
alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement,
megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az
egész vidéken.
Mt 9,18-26
Múltunk a gyökerünk, belőle meríthetünk tartást, erőt, holnapot!!
Tegnap kimentünk a jó Szabó Gyuri bácsival Csínodra Nagy Balázsékhoz!! Ebbe a székelyföldi faluba csak ebben az évezredben vezették ki a villanyt, az út mai napig nincs elkészítve, kis autóval nem is lehet kimenni, csak terepjáróval, de leginkább traktorral. Ebben az egyszerű kis faluban minden népszámláláskor az országos trenddel szemben többen vannak, mind az előző években!
Megöregedett világunknak legnagyobb szüksége a gyermekekre van!! A gyermek az emberiség legerősebb orvossága, éltető elixíre!! Igen, teremtő tekintete van a gyermeknek, ahogyan szüleire néz, az naggyá teszi őket, a világ legerősebb emberévé s a világ legszebb asszonyává varázsolja az apát, az anyát! S ha a gyermekek rám néznek azzal a végtelen bizalommal, hittel a tekintetükben, akkor bennem is hatalmas erő, lendület, bátorság tör fel! Ezek az ártatlan tiszta tekintetek olyan forrásokat fakasztanak az emberben, amelyek létezéséről maga a felnőtt ember nem is álmodott! Merj az élet mellett dönteni, merj alázattal Istennek társa lenni, és gyermeket vállalni!!
Barsi Balázs ferences atya 70. születésnapjára készülve fogalmaztam meg az alábbi gondolatokat! A kedves Balázs atyának csendből születő termékeny éveket kívánok sok sok szeretettel születésnapja alkalmából! Csaba t.
1990-ben egy pár hónapra én is Barsi Balázs atya novíciusa lehettem. Mindig örömmel, szeretettel gondoltam vissza a sok rohanás közepette erre a békés, csendes időszakra. Akkoriban a novícius ház az esztergomi nagy kolostor padlás terében volt, és ehez a térhez tartozott egy szép füge kert, ahol nagyon sokat időztünk az ég és föld között. Ebben a nyitott részben volt néhány dézsába ültetett tuja és az egyiknek az ágai közé egy kis pacsirta fészket rakott. Nem tudom pontosan már, hogy hányan voltunk novíciusok, de számomra olyan csodálatos volt, hogy a közel 20 ember folyamatos jelenléte nem zavarta ezt a kis madarat, hanem vígan kikotolta tojásait és fölnevelte utódait. Igen, Barsi Balázs atya környezetében békés csend uralkodott. Az életerős, világból jött kemény fiatalokat képes volt az összeszedett imádság csendjébe átvezetni, és gondolom így mert ez a kismadár közvetlen közelünkbe fészket rakni.
"Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!" Szeretettel köszönöm, hogy Isteni gondviselés útján figyelmesen gondolnak a gyermekeinkre!! Csaba t.
------------------------------------
Pécs, 2015. július 1. Korinek László, a program ötletgazdája, Páva Zsolt polgármester és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (b-j) a Magyarok Kenyere program sajtótájékoztatóján a pécsi Magtár Látogatóközpontban 2015. július 1-jén.