Ma, Nagyböjt negyedik vasárnapján az evangélium emlékeztet minket, hogy „Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte, hogy aki Benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Krisztus egyetlen parancsot adott nekünk, a szeretet parancsát, az ítélkezés, vagy a világvégét vizionáló pánikolás nem a mi feladatunk. Kérdezték a gyerekek, hogy mit csinálnék, ha az Úr megsúgná, hogy a mai nap lesz az utolsó? Azt válaszoltam, hogy elvégezném a szentgyónásomat, bemutatnám a szentmiseáldozatot, majd megöntözném a virágaimat és közbe mondanék egy jó pár székelybácsis viccet. Mert tiszta szívvel, jókedvvel, szép virágok között, talán még a jó Isten is szívesebben szóba áll velünk.
Ha a szeretet, a jóság és az irgalom útján járunk, meghozza az eredményeket, hiszen a legtöbb ember olyan, mint a tükör, ha belemosolygok, visszamosolyog rám.
Palkó Cecilia, kedves munkatársunk közel harminc éve a Szent Ferenc Alapítvány munkatársa! Az évek telnek, tavaj elérte a nyugdíjkorhatárt, aztán most április elsejétől ténylegesen is átadja a gyerekeket, a számokat másoknak.
Egy szentmisében köszönték meg a gyerekek és mi is kollégák kitartó munkáját, hűségét, jóságát! Imádkozok, hogy Isten áldásával tudja tovább kamatoztatni szellemi, lelki kincseit melyet birtokol, és azokat az éveket, melyekkel - szívből kívánjuk, hogy - Isten bőségesen megajándékozza!
A jelen van csupán a birtokunkban, amelyet legjobb tudásunk szerint kell megélnünk, a jelen pillanat nem meghosszabítható, az embernek arra kell felkészülnie, hogy megtehesse azt, amit a holnap hoz.
Lelki zarándok utunkon álljunk meg Jónással, ha nem is egy ricinusbokor árnyékában, de csodálkozzunk rá irgalmas Istenünk jóságára, aki megbocsájt a tőle bocsánatot kérő bűnösöknek.
Hála és köszönet a Kárpát-medence különféle vidékeiről Piskire látogató Erdészeknek. Tavaly ültettünk 150 facsemetét a csatatéren, az idén az élő, fejlődő csemetéket leápolták, a kihalt, hiányzó fácskákat pótolták a szakemberek!!
Jó volt megemlékezni a hőseinkről, értük imádkozni, irántuk való tiszteletünket a kis facsemeték ápolásával is kimutatni.
Nagy szeretettel hívunk az idén is május 24-re Marosillyére, hogy megünnepeljük Urunkkal, Istenünkkel kötött szövetségünket, hisz mindannyian akik meg vagyunk keresztelve, az Újszövetség népéhez tartozunk. Ugyanakkor szeretnénk megünnepelni már Árpád atyánk idejében megkötött vérszerződést, amelynek a célja, hogy mindazok akik itt a Kárpát-medencében élünk, összefogással, türelemmel, szeretettel szülőföldünket, közös otthonunkat tündérkertté tegyük. Bízunk benne, hogy jó idő lesz és jó lesz a zöldben együtt örvendeni, imádkozni, beszélgetni jó testvérekként Isten színe előtt.
Tiszta szívvel imádkozom, hogy a Szövetségkötés napja legyen mindannyiunk ünnepe, azoké is akik nem tudnak eljönni Marosillyére ezen a szép szombati napon. Szeretettel biztatlak, hogy ott ahol éltek, ti is szervezzétek meg annak a vidéknek a Szövetségkötés napját.
Csodálkozz rá minden értékre és szépségre, de figyelj önmagadra, és fedezd fel azt a virágot, azt a gyümölcsöt, melyet mint kis magba, beléd rejtett el a teremtő Istenünk.
"Drága gyermekek! Ebben a kegyelmi időben, amikor meg vagytok hívva a megtérésre, arra buzdítalak benneteket kicsi gyermekek, hogy ajánljátok fel nekem imáitokat, szenvedéseiteket és könnyeiteket a szívek megtéréséért, amelyek távol vannak Fiam, Jézus szívétől. Kicsi gyermekek, imádkozzatok velem, mert Isten nélkül nincs jövőtök, sem örök életetek. Szeretlek benneteket, de nélkületek nem tudok nektek segíteni. Ezért mondjatok igent Istennek. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."