A Veszprémi Érseki Főiskola napközis táborának gyerekeivel helyeztük el a Bódi Mária Magdolna utazókavicsokat a Koloska völgyi Kis Jézus szobornál. Hálás köszönet a megtalálásért és a továbbutaztatásért!

Bódi Mária Magdolna utazókavicsok

Ne féljünk, összedőlhet körülöttünk a világ, ha szeretünk, élni fogunk, a legnagyobb vihar után is kisüt az áldott nap.

Csaba testvér

Nagy öröm látni, hogy már nem én, hanem az én nagyra nőtt hajdani gyerekeink fogadják be a rég kirepülteket! Sándor az Irgalmasság házában nőtt fel, Teremibe. Közel tíz éve végzett, akárcsak a kis királyfi elindult világgá, talált magának egy kedves lányt, van egy szép kislánya és Adél, a ház vezetője befogadta Sándort a családjával a kis tornácos faházba!! Számomra nagy - nagy öröm, ha látom felcsillanni gyermekeink arcán Jézus szép vonásait! Talán egyik legszebb vonása Istennek, hogy befogad minket, ezért mi is tudatosan egymás felé kell forduljunk és azt aki az ajtónkon kopogtat, nagylelküen be kell fogadjuk! Imádkozom, hogy élet fakadjon a találkozásból, a befogadásból!!

Büszke örömmel, 

Csaba t.

Rövid dévai megálló után, szerencsésen megérkeztem Csíksomlyóra. Hazulról - haza! Milyen jó, hogy ott ahol az Isten velünk van, ott mi mindig otthon vagyunk!!

Szeretettel, 

Csaba t.

Két vándortábor, négy gyermekotthon, több száz kilométer – közös élmények, közös mosolyok! 

Az Egy vérből vagyunk Alapítvány idén két vándortáborban is fizeti a részvételt négy gyermekotthonból érkező gyerekeknek: két erdélyi és két kárpátaljai otthon lakói tekernek velünk több száz kilométeren át.

Napi 60 kilométeres biciklis utazásunk során olyan élmények érik a gyerekeket, amik örökre velük maradnak. Útközben kilátók, múzeumok, templomok, állatsimogatás és még számtalan élmény. 

Egy tábor, amit örökre a szívükbe zárnak,  Élmények, amik összekötnek.

Augusztus 8-án Szent Domonkosra, a domonkos rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján.

„A legnagyobb tudomány az, ha tudni kell csendben maradni, és nem nézni sem mások megjegyzéseit, sem tetteit, sem életét.”

Guzmán Szent Domonkos

Szentéletű Márton Áron püspökúr jelmondatát ismételgetem alázattal: Non recuso laborem. Nem riadok vissza a munkától.

Szeretettel, 

Csaba t.

A kolostor külső udvarában egy vackorfa nőtt, minden évben sok gyümölccsel ajándékoz meg bennünket! Ez a félig vad körte, a vackor őshonos növény itt a Kárpátok tövében, tudja mikor kell virágozni ahoz, hogy minden évben gyümölcsét be tudja érlelni. A barack, a sok nemes mediterrán vidékről hozott gyümölcsfa, az első tavaszi napfényre virágba borul, és a korai fagyok megfosztják a szép jövőt ígérő álmaitól. 

Ahol születtünk és felnőttünk, ott őshonosak vagyunk, szülőföldünk termékeny életet, jövőt ígér, itt érik be mindennapi erőfeszítésünk.

Székelyföldön itthon vagyok, itt is maradok, itt érlelem szeretetből, türelemből a magam kissé nyuvados vackorát.

Szeretettel, 

Csaba t.

A legnagyobb gyógyító az, aki örök célokat tud felmutatni az embereknek, aki felemeli az égre a tekintetüket, értelmet ad létezésüknek akár jólétben, egészségben, akár nehézségek között élnek. 

Csaba testvér

"Igen, folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!"

Böjte Csaba