„Földi létünk talán egyik legfontosabb célja, hogy ünnepet szervezhessünk magunknak és egymásnak. Életünk apróbb győzelmeit közösen, együtt meg kell ünnepelnünk. Az ünnepek erősítik hitünket, összetartozásunkat, közösségünket.” 
Ma ünnepélyesen meggyújtottuk az első adventi gyertyát az Isten Irgalmasság kápolnában, és a szentmisében kértük az Úr áldását adventi készületünkre. 
Sok- sok koszorú és még több mosoly, egy szép nap alkonyán! Hála és köszönet Szidóniának és a tusnádi gyerekeknek, 
Lehet pályázni Adventi koszorúra, lám lám az egyik szebb mint a másik!! 
Isten áldja a ház lakóit...
Ma a ferences család minden szentjére és boldogjára emlékezünk — mindazokra, akik Szent Ferenc és Szent Klára nyomán egyszerűen, örömmel és bátran követték Jézust. 
Advent közeledtével együtt gyújtunk fényt: apró kezek fonják a koszorút, s közben a várakozás csendes öröme költözik a szívekbe. Minden gyertya egy-egy mosoly, minden dísz egy közös pillanat.
Annak idején, a vizsgák előtt mindig így imádkoztam: 
Hála és köszönet Zsigmond Józsefnek és családjának a meghívást és az évek óta tartó segítséget! 
Várunk szeretettel, holnap november 28-án, 15:00 órától a Szent Ferenc Alapítványhoz ahol a hittanóránk lesz! Adventi koszorúkat díszítünk, első lépésként a karácsony felé, megkezdjük a karácsonyi próbáit is! Szeretettel várunk (nálunk vannak a koszoruk, ti hoztok gyertyát és díszeket).
Ma este, amikor elcsendesedik a világ, újra Dániel története áll elénk: az emberé, aki nem félelemből, hanem hűségből él. Aki a sötétség közepén is Isten felé fordította tekintetét. És most, a nap végén, mi is ezt tesszük: visszanézünk arra, ami történt, és hálát adunk azért, hogy amit imádságban kértünk, azt az Úr – Égi Édesanyánk közbenjárására – meghallgatta.