Sokak szerint semmi, de az egyiknek jobb a sajtója!!
A gyerekekkel voltam fent a Paringon. Uniós pénzeken sok kilométer sífelvonót, sípályát alakitottak ki. Alag voltak sízők a pályán.... Aztán január 23-án keresztül jöttem Gyergyóból a Bucsin tetőn. A menedékházak előtt az úton friss hó, még nyom sem volt a hóban. A sípályáknál is megálltam, a mi autónkon kívül nem volt egyetlen autó sem a parkirozóban... Pedig gyönyörű friss hó volt.
Ne hagyjuk, hogy így legyen! Ha a szülőföldünket szépnek látjuk akkor az megszépül, és ha szépnek látatjuk, akkor mások számára is szép lesz! Ne várjuk, hogy valaki más jöjjön ide Erdélybe és ő gyönyörködjön bennünk, hanem mi magunk kezdjük el felfedezni, értékelni azt a földet amelyből vétettünk és mely majd szemfedőnk is lesz.
És most mégis mind több helyen hallom, olvasom, hogy valaki imádja a lencsefőzeléket, imádja a karóráját, imádja a kirándulást és a táncot. Préda lett ez a szó, melyet magyar paraszttól sohasem hallott senki, és elkopott lassan, mint a kocsmaküszöb. (…)
Szent Pál megtérése valóban katolikus, vagyis egyetemes méreteket hordoz magában. Túllépve a tudattalan küszöbét önmagát mindenestül elfogadva nemcsak a zsidóságból megtértekhez lépett át, hanem a pogányoknak is ő lesz az apostola. Az Egyház Pál lelkében lett katolikussá, egyetemessé (nyilván Krisztus keresztáldozata eredményeképpen).
(Barsi Balázs: Krisztus békéje - Egy ferences novíciusmester naplójából - 2010 Kecskemét)
A magyar kultúra napján Hunyad megyei magyar értékeinket mutatták be a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai. Ifjú táncosaink az Erdélyi Fejedelemség korának kulturális örökségéből hoztak ízelítőt.