Csíkszeredába, egy
speciális gyermeknevelési intézetbe kerül az a 12 éves, román
állampolgárságú gyergyószentmiklósi gyerek, aki a múlt hét csütörtökön
a Blaha Lujza téren combon szúrt egy 15 éves fiút.
A budapesti román nagykövetség illetékesei tegnap közölték: a konzuli osztály kiállította a fiú kiutazási engedélyét, és várhatóan ma délben az Ártánd–Bors határátkelőnél átadják a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság egyik szociális munkásának. A székelyföldi G. István tavaly március óta több társával együtt budapesti idős embereket, hajléktalanokat és fiatalokat fenyegetett, bántalmazott és rabolt ki a Blaha Lujza téren és környékén. A magyar rendőrség több ízben is elfogta, és gyermekvédelmi intézetben helyezte el, ám onnan – mivel ezek nyitottak – mindannyiszor megszökött. A hatályos magyarországi jogszabályok értelmében kora és állampolgársága miatt a gyereket sem bezárni, sem megbüntetni nem lehet. A késeléses incidens óta az anyaországi média nagy teret szentelt az agresszív gyerek esetének, aki nevét senkinek sem árulta el, ezért a budapesti újságírók Krisztiánnak keresztelték. Tonk Gabriellától, a romániai gyermekjogvédelmi hatóság helyettes államtitkárától megtudtuk, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóságot már tavaly értesítette a román rendőrség szervezett bűnözés elleni főosztálya, hogy G. István szülők nélkül tartózkodik Magyarországon, ahol bűncselekményekre adta a fejét. A szakhatóság ennek nyomán környezettanulmányt készített a fiú Gyergyószentmiklóson élő, sokgyermekes családjáról, majd a szülőktől megkapták a beleegyezést a gyermek hazahozatalára. Különben a kiskorú azonosítása és a repatriálási folyamat azért húzódott el, mivel István hamis címet és nevet adott meg a hatóságoknak, végül ujjlenyomata, fényképek és videofelvételek segítségével derítették ki, hogy kicsoda is valójában. Egyelőre nem tudni biztosan, miként került Magyarországra a gyermek, akinek szülei egyes információk szerint sohasem hagyták el az országot. Lapunk úgy tudja: István szülei a gyermekjogvédelmi szakértőknek azt mondták, a fiú tavaly Besztercén tűnt el, ahol látogatóban voltak valakinél; értesítették a gyermekvédelmi szolgálatot, de fogalmuk sem volt, hogy a fiuk Budapesten tartózkodik. Elmondásuk szerint korábban soha nem szökött el otthonról, komolyabb csínytevést nem követett el.
Interneten dicsekedett a Blaha „réme"
Az interneten keringő hírek szerint zsenge kora ellenére István rettegésben tartotta a pesti Blaha Lujza tér lakóit, kedvenc „vadászterülete" a játszóterek és iskolák környéke volt, áldozatainak többsége pedig a gyerekek közül került ki. A Youtube internetes oldalon közzétett kisfilmen hetykén jelenti ki: apja is veszélyes ember, gyilkosságért volt bebörtönözve. „Szegény család gyermeke, szülei szociális segélyből és alkalmi munkákból élnek" – fejtette ki a Krónikának Elekes Zoltán, a csíkszeredai gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője, aki azt is elmondta, hogy a nyolc testvérből három kiskorú. A gyergyószentmiklósi romák közül Sándor János ráismert a fiúra, és elmondta: Gábor István fiáról van szó. „Találkoztam az apjával, aki közölte, valahogy haza akarná hozni a gyermeket, mert tavaly nyár óta nem látta" – fejtegette Sándor, aki arra is kitért, hogy a gyereket a televízióból ismerte fel, majd szólt az apjának. Azt viszont cáfolta, hogy az apát gyilkosságért ítélték volna el. „Tudja, hogy van az, naccsága. Nem volt munkája, elkövetett valamit, hát emiatt zárták bé" – magyarázza Sándor. Az általa megjelölt gyergyószentmiklósi házban viszont senki sem lakik, a szomszédok szerint eladták. A szintén a szomszédság által megjelölt másik ház lakói viszont biztosra állították, hogy Gáborék a téglagyári cigánysoron laknak.
A Téglagyár utcában több roma is tudni vélte, hogy Gábor István családja valóban a mutatott házban lakik. A lapunk munkatársa által megszólított, a szomszédok által Gábor Istvánként bemutatott családfő azonban kijelentette: őt Kalányosnak hívják. Egyébként a téglagyáriak szokásuktól eltérően tegnap ellenségesen fogadták az érdeklődő újságírót; az udvar mélyéről vasvillával és fejszével közelítettek, amikor kiderült, fotó is készül a telepről. „Ne filmezzen itt, mert feldöntöm" – acsargott az egyik roma gyerek.
„A romákról tudni kell, hogy nem árulják el egymást" – magyarázta Jánosi Irén, a városi roma iskola egyik tanítója, hozzátéve: a Magyarországról hazaküldött gyereket nem ismeri, soha nem járt az iskolában, viszont az egyik tanítványa szerint Kismoszkvában lakik a család. A gyergyóiak által Kismoszkvának nevezett városszéli romatelepen sem jártunk több sikerrel, az ottaniak úgy tudják, hogy a Gábor család elköltözött onnan.
Elekes Zoltán gyermekjogvédelmi igazgató lapunknak megerősítette, hogy a gyermeket egyelőre a kiskorúak integrálását felvállaló csíkszeredai intézményben helyezik el. „Célunk a gyerek integrálása a családba, de előtte alapos felmérést kell készítenünk róla, és ki kell derítenünk, egyáltalán lehetséges-e ez" – fejtegette Elekes, aki nem tartja kizártnak, hogy a gyerek esetleg onnan is megszökik, hiszen az intézmény egy rehabilitációs központ, amelynek lakóit nem tartják bezárva.
Megfékeznék a kiskorúak bűnözését
Számos európai
országhoz hasonlóan Romániában sem büntethető 14 éves koráig az a
fiatal, aki bűncselekményt követett el. Az igazságszolgáltatás ilyen
esetekben javítóintézetbe utalja az elkövetőt, de a 2004-ben született
272. számú törvény alternatív módszereket is előirányoz a gyermek
társadalmi beilleszkedésének biztosítására. A bíróság például enyhébb
büntetés jogcímén a gyermekjogvédelmi hatóság speciális
nevelőprogramjának alkalmazását tarthatja járható útnak. Az állam a
családokat is bevonja, szükség esetén az adott családot anyagilag is
segíti. Árvák esetén sokszor ugyancsak a gyermeket befogadni hajlandó
családokra bízza a nevelést, törvényben megszabott feltételek mellett.
Rendőrségi adatok szerint az országban 2007 első kilenc hónapjában 3361
bűncselekményt követtek el 14 éven aluli fiatalok (ebből 2734 lopási
eset), míg a 14 és 18 év közötti kiskorúak által elkövetett
bűncselekmények száma 2148 – ebből 1386 lopás, 187 rablás, száz pedig
testi sértés. Mint lapunkban beszámoltunk, egy héttel ezelőtt Galac
megyében egy 12 éves gyermek életveszélyesen megsebesítette egy évvel
idősebb társát, akit internetezés közben támadt vita után késsel hátba
szúrt. Tonk Gabriella szerint azonban a galaci példa nem kimondottan
releváns a kiskorú bűnözésre. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság
helyettes államtitkára a Krónikának elmondta, a jelenségre inkább az
jellemző, hogy a fiatalok a szervezett bűnözés áldozataivá válnak, és a
bűnbandák felnőtt tagjai annak tudatában használják fel
törvénytelenségek elkövetésére a kiskorúakat, hogy úgysem vonhatók
felelősségre. „Elsődleges cél kivonni ezeket a gyermekeket a
bűnbandákból, és speciális gyermeknevelési, védelmi intézkedéseket
foganatosítani esetükben. Mindez magában foglalhatja azt is, hogy zárt,
reintegrálási intézetekben helyezik el a gyermeket, ami mégsem
feltételez börtönkörülményeket" – magyarázta lapunknak a szakértő.
Egyébként az elmúlt időszakban többen kezdeményezték Romániában, hogy a
módosítás előtt álló büntető törvénykönyvben csökkentsék 13 évre a
gyermekek felelősségre vonhatóságának alsó korhatárát. „Véleményem
szerint egy tízéves gyermeket nem lehet felelősségre vonni büntetőjogi
szempontból, a kezdeményezés lényege viszont az, hogy a többek között a
kiskorúbűnözés megfékezését célzó nevelési intézkedéseket ne csak a 14.
életévüket betöltött, hanem a 13 éves kiskorúakra is kiterjesszék" –
jelentette ki Tonk Gabriella államtitkár-helyettes. Egyébként a román
és a magyar gyermekvédelmi hatóságok tavaly december óta már dolgoznak
egy olyan egyezmény megszövegezésén, amely lehetővé teszi a másik
ország területén, szülei nélkül tartózkodó külföldi gyermekek
mihamarabbi hazaszállítását. Így akár néhány nap vagy óra alatt is
saját hazájukba kerülhetnének a csellengők.
Jánossy Alíz, Rostás Szabolcs, Krónika
www.kronika.ro
|
|
