Tájépítész egyetemisták gyakorlatoztak Csíksomlyón

b_300_300_16777215_00_images_stories_Otthonaink_Somlyo_csikszereda_gyogynovenynap.jpgHála és köszönet a jóízű, hasznos munkáért!!

Isten fizesse minden egyes percet, amit a Csíksomlyón a Mária kertnek ajándékoztatok, 

Csaba t.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának tájépítészmérnök hallgatói oktatóik vezetésével ötnapos gyakorlati idejüket töltötték az elmúlt napokban Csíksomlyón. A tanulók a Mária-kert egyes részleteinek újragondolását kapták feladatul, munkájuk eredményeiről a Maszol munkatársának is beszámoltak.
Harmadik éve járnak Csíkszeredába tájépítészmérnök hallgatók nyári szakmai gyakorlatra a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi karáról. Tăslăvan Marius Róbert, Szabó Beáta Csilla és Căbuz Andrea vezetőtanárokkal, valamint a hallgatókkal, Ferencz Krisztinával, Henning Máriával, Kurta Yvette-tel, Nagy Edina Csillával, és Szegedi Szidóniával a gyakorlati hét végén ültünk le beszélgetni. Róbert elmondta, hogy 2012 óta van tájépítész-képzés Marosvásárhelyen, és a másodéves hallgatók egy csoportjával érkeztek Csíksomlyóra.
„A feladatnak már az előző években voltak előzményei, adva van az itt található Mária-kert, ami tematikája szerint 15 stációra, udvarra van felosztva. Mindegyik udvarnak más, Mária-kultuszhoz kötődő tematikája van. A mi feladatunk az volt, hogy öt nap alatt megnézzük, hogy a jelenlegi állapotot hogyan tudjuk kicsit jobban érvényesíteni és felfedezzük, mik azok a problémák, amelyekre egyszerű válaszokat tudunk adni” – ismertette a gyakorlat célját a fiatal szakember, aki maga is „első generációs” tájépítész.Tăslăvan Marius Róbert és tanítványaiTăslăvan Marius Róbert és tanítványai
A tanulók oktatóikkal közösen felmérték, megvizsgálták a kert jelenlegi állapotát, amelyről részletes térképet készítettek. Ezt követően felvázolták a különböző „konfliktusokat”, azokat az állapotokat, amelyek nem működnek jól és megoldásokra várnak – mondta el Róbert. Példaként említette az udvaron álló kazánházat, kiszáradt fákat, a kertben található tavat, de az állattartásra használt rész kertbe történő integrációja is szóba került. Ugyanakkor a tűzifa tárolásának is megoldást kerestek.
A megvizsgált problémákra javasolt megoldásokat a hallgatók mutatták be. A tanulók részleteiben foglalkoztak a kert adottságaival és gondjaival. Elhangzott többek között, hogy javasolták egy függőágyas pihenőzóna kialakítását a kert jelenleg elzárt részén. Szóba került egy meditációra, csendes elmélkedésre alkalmas tér kialakítása is, valamint a tó geotextiljének elrejtésére is dolgoztak ki javaslatokat a fiatalok. Ugyanígy a növényzet kialakítására, formázására, fajok kiválasztására is konkrét elképzeléseket sorakoztattak fel, de a napsütésnek erősen kitett helyszínek árnyékolására is gondoltak. 
Róbert kiemelte: a Mária-kert fenntartóitól függ a kidolgozott projekt sorsa. A helyszínen az előző években is jártak már nyári gyakorlaton tájépítész-hallgatók, a mostani résztvevők az ő munkájukat folytatták, és szem előtt tartották a korábbi javaslatokat is.
„Mindaz a tájépítészethez tartozik, amiről beszélgettünk. Ami még ide sorolható, a tájépítészek és dizájnerek közös gyermeke, a különböző utcai, kültéri bútorok tervezése. Ez esetben van a kertben két meghatározó építmény, egy harangláb és a hét vezérnek emléket állító kopjafa-együttes. Ezekben az esetekben megjelenik egy bizonyos anyag-, szimbólum- és színhasználat. A javasolt bútorzatban próbálunk ezekhez alkalmazkodni és terveztünk egy egyedi bútorcsaládot, amelyet keményfából, tölgyből, vagy vörösfenyőből lehetne elkészíteni” – részletezte a terveket a fiatal szakember. Háttámlás és támla nélküli padokat, világítótesteket, szeméttárolókat, információs táblát terveztek, amelyek stílusukban és formavilágukban is alkalmazkodnak a kertben már megtalálható bútorokhoz, tudtuk meg.
Konkrét tervek készültek 
Márton Ildikó építész „összekötő kapocsként” vett részt a hallgatók nyári szakmai gyakorlatának megszervezésében. Mint a szakember elmondta: az elmúlt évben hasonló projekt nyomán újult meg a csíkszeredai unitárius templom kertje. Mint kifejtette, a tájépítészet lényege az „élő építkezés”. A Mária-kert esetében olyan köztérről van szó, amely minőségi találkozási hely és hasznos is – emelte ki.
„Mivel Csíksomlyón jól kiépülő kertváros van, a Mária-kert jól működő park-helyettesítő is tud lenni. Szeretnénk is felhívni a figyelmet arra, hogy a kert szabadon látogatható, bárki jöhet ide. Itt lehet segíteni, imádkozni, meditálni” – mutatott rá Márton Ildikó.
A tájépítészet főfeladata a tájat alkotó természeti és mesterséges elemek átrendezése, új kompozícióba tömörítése, valamint az emberi alkotások „tájba illesztése” – olvashatjuk a Sapientia EMTE honlapján. A képzést elsősorban azoknak ajánlják, akiknél „a művészi hajlam a növények szeretetével társul” és akik részt szeretnének venni nagyobb méretű városi közparkok tervezésében, történeti kertek revitalizációjában, falumegújításban, régiófejlesztésben és területrendezésben, valamint fontosnak tartják az erdélyi táj megmaradását és felvirágoztatását.

Borítókép: Gábos Albin

www.maszol.ro