„Mi, doroszlóiak belenövünk ebbe a búcsújárásba”

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Csaba_testver_szentkutbucsu4.jpgGyakran előfordul, amikor este későn jövök haza, vagy egy fáradt hét után, általában útközben hazafelé, hogy megállok, egyedül, ha sötét is van, lebotorkálok, elücsörgök Máriánál, a kútnál. Ilyenkor az ember végiggondolja a hogyant és mikéntet, azt, hogy hogyan is áll az életével. Ez egy ilyen hely. Sokunknak ajánlom: meg kell állni ebben a rohanó világban.

Kisboldogasszony ünnepén tartották meg a búcsút Vajdaság legrégebbi és legnagyobb Mária-kegyhelyén, a Doroszlói Szentkúton. A fenti sorokat Pelt Ilona fogalmazta meg, aki minden évben, sok-sok helyi és környékbeli emberrel együtt heteken át készül arra, hogy a zarándokok ezreit szép környezet és szívélyes vendéglátás fogadja.
— Nekem közösségileg és családilag is nagyon sokat számít a búcsú — meséli a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőházi frakcióvezető-helyettese, aki maga is kiveszi részét nemcsak a szervezésből, hanem a konyhai munkából és a magas rangú vendégek fogadásából is. — Mi, doroszlóiak belenövünk ebbe a búcsújárásba. Nekünk ez ilyenkor nem zarándokhely, hanem inkább a vendégfogadásról szól. Az év többi időszakában, ha nem is naponta, de gyakran kijárunk ide, amikor nincs tömeg. Fiatalkoromban is így volt ez, én nagyon szeretem ezt a helyet, kicsi korom óta. Ha vendégem van, mindig kijövünk, elidőzünk itt, a barátnőkkel is felkeressük. Egy megnyugvást ad a hely, amikor gondolkodom, bármilyen problémám van, ide jövök. Családilag is kötődöm hozzá, mert közel lakott a nagypapám, sok időt töltöttünk itt. Mi, doroszlóiak ide hazajövünk. Mi fogadjuk a vendégeket, ezért fontos nekünk, hogy szép legyen, tiszta, rendezett, hogy mindenki jól érezze magát, érezze, hogy van miért visszajönni. Ez a falubelieknek nagyon fontos, nemcsak nekem, hanem mindenkinek, különösen készülünk erre a napra. Örülök, hogy ide születtem!
Hetekkel ezelőtt elkezdték az előkészületeket: takarítottak, rendet raktak, amiben nemcsak a doroszlóiak segítettek, hanem a gombosiak, a kupusziniak is bekapcsolódtak. Ez egy nyugat-bácskai jó szokás, hiszen a kegyhelyet mindenki magáénak érzi. Elkel a segítség, mert nagy területről van szó, nagy épületekkel, vagy százan szorgoskodtunk, végeztük a háttérmunkát — teszi hozzá.
— Itt találkozunk a régi ismerősökkel, jóbarátokkal, váltunk velük néhány szót, miközben mindenki valamit tesz-vesz, mindenkinek van valami beosztása a konyhán, a sekrestyében vagy a gyertyáknál, bárhol. 
Így magából a búcsúból, egy-egy előadásból, szentmiséből mi jut a doroszlóiaknak? 
— Az az igazság, hogy nem sok! Azoknak, akik ténylegesen be vannak osztva, és munkában vannak, nem igazán. Mindig elcsípünk egy-egy pillanatot, így terveztem én is egy kicsit ott lenni Böjte Csaba szentmiséjén. Akik árusítanak, azoknak könnyebb, mert kint vannak, de mi, akik a konyhán vagyunk, nem tudjuk követni. De azt gondolom, valakinek ezt is meg kell csinálnia! A zarándokok azért jönnek, akár több száz kilométerről, hogy ezt meghallgassák. Mi ide születtünk, így nekünk az a feladatunk, hogy megtegyük ezt a zarándokokért. A mai világban az a legfontosabb, hogy lelkileg feltöltődjünk.
Mi változott egy év alatt?
— Lett egy nagyon szép épületünk, Európa-teremnek hívjuk, egy nagyon jó hangulatú, tágas helyiség, melynek befogadóképessége 800—1000 fő, így ha esik az eső, van hol megtartani a szentmisét. A zarándokoknak is könnyebb így átvirrasztani az éjszakát, nem muszáj kint fagyoskodniuk az esőben, habár az az igazi, ha a szabad ég alatt várjuk a hajnalt, annak van egy csodálatos hangulata. A magyar kormány kiemelt támogatásaként ténylegesen a Bethlen Gábor Alap segítette ezt az építkezést.
A szentkúti infrastruktúra bővítését és kiépítését a Vajdasági Magyar Szövetség prioritásként kezelt felterjesztéseként 760 millió forint támogatásban részesítette a magyar kormány. A 2016 óta tartó beruházás célja, hogy kielégítse a szentkúti igényeket, új munkahelyeket teremtsen, illetve nagyobb rendezvények befogadásával a régió fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Azóta megépült a vizesblokk, az Európa-terem, és folyamatban van a Szent Kristóf-zarándokszállás kiépítése.
Szombat délután a zarándokok érkezésével, gyónási alkalommal, bűnbánati liturgiával, katekézissel, majd esti dicsérettel kezdődött meg a kétnapos búcsú. A híveket ft. Verebélyi Árpád főesperes, a kegyhely igazgatója köszöntötte, az előesti szentmisét pedig Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója vezette. Sokan csak miatta kerekedtek fel, akik egyébként nem mentek volna el a búcsúra. Az ide zarándokló emberek is keresnek valamit. Békét, egészséget, megnyugvást, jó gondolatokat, az élő Istent — fogalmazott a hányatott sorsú erdélyi gyerekek felkarolója. Kisboldogasszony napján rózsafüzér-imádsággal, keresztúti ájtatossággal, szlovák, horvát és német nyelvű szentmisével folytatódott az ünnep. A nagymisét Msgr. dr. Kiss-Rigó László, a Szeged—csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta. A búcsú erősíti nemzeti identitásunkat, kulturális hagyományt, értéket képvisel — emelte ki.
A doroszlói búcsút az idén először élőben közvetítette egy magyar nyelvű katolikus televízióadó, a Bonum TV, illetve hagyományosan a Mária Rádió műsorán is lehetett követni, ennek köszönhetően a jelenlevőkön kívül még rengetegen lehettek ott lélekben a legjelentősebb vajdasági kegyhelyen.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján az egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli. A jeruzsálemi hagyomány a Bethesda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az ünnep magyar elnevezése a XV. századig vezethető vissza. A Stella puerpera Solis (hajnali szép csillag) tiszteletére szokás volt szeptember 8-a hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Az idén ismét több ezer zarándok látogatott el a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyre. Ehhez az is hozzájárult, hogy az ünnep ezúttal hétvégére esett. A vasárnapi szentmisén vallási, politikai és közéleti szereplők is részt vettek, többek között Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Pásztor István, a VMSZ elnöke is.
www.hetnap.rs

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Hisszük és valljuk, hogy akik nem találkoztak Jézus Krisztussal olyan módon, hogy az evangéliumot hitelt érdemlően hirdették nekik, emiatt nem hisznek Benne, vagy más valláshoz ragaszkodnak, azok lelkiismeretük mélyén szembesülhetnek Ővele, és dönthetnek a szeretet mellett, a jóság, az irgalmasság útján járhatnak. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. október 27. kedd, Szabina napja van. Holnap Simon és Szimonetta napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Ádám és Éva története

Ádám és Éva története egy példázat, amely arról beszél, hogy az embernek Isten felkínálta az egész mennyországot. Milyen más lenne az emberiség élete, ha a szeretet mellett döntöttek volna, bíztak volna Benne, ha nem „piszkáltak volna bele” a Paradicsomba.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube