Isten a legkisebb mustármagtól kezdve minden élőlénybe beleültette a kibontakozás, a megszépülni akarás, a gyümölcstermés utáni vágyat. Benned is ott van ez a tiszta vágy, szedd össze a bátorságodat, és hagyjad, hogy vezesse lépteidet! Csaba t.
2015. augusztus 23. – Évközi 21. vasárnap
Jézus tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták:
„Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?”
Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt
hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az
Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a
test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet.
De vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva
tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni.
Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám,
hacsak az Atya meg nem adja neki.” Ettől kezdve tanítványai közül sokan
visszahúzódtak, és többé nem jártak vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz
fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter ezt válaszolta neki: „Uram,
kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy
te vagy az Isten Szentje.”
Jn 6,60-69
Augusztus 20-án Pécsen szeretnék személyesen köszönetet mondani minden szem búzáért mit a szegényeknek adnak a gazdák, s miből a mi gyermekeinknek is bőségesen juttatnak a szervezők!!
Hálás szeretettel,
Csaba t.
Jelképes, de fontos döntést hoztak a nagybányai magyarok Az ősi Szent István templom elpusztult, csak a tornya áll, de romjai fölött, a szépen kialakított parkban a hívek össze gyűltek és búcsút tartottak! Nagyon sokan eljöttek!! Itt volt a város vezetősége is, a helybeli, és a környékbeli papsággal! Adná az Isten, hogy e templom nélküli templom búcsúra az emberek, ezentúl minden évben ilyen szép számban összegyűljenek!
Hálás szeretettel köszönöm a szeretetet mellyel fogadtak a nagybányai testvéreim!
Csaba t.
2001-ben kerültem a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei közé. Itt nőttem fel. Akkoriban nem gondoltam volna, hogy visszakerülök én magam is gyermeket nevelni. Már egy éve itt vagyok és mondhatom, tapasztalat mellé, szívem sok mosollyal és szeretettel gazdagodott.
A napokban bukkantam rá egy 2006-ban írt versemre, amit a honlapra is kitettek és gondoltam megosztom veletek/önökkel. Máté Zsofia
-----------------------------
A vár
A vár ami előttem áll,
Sok titkot rejt magában.
Itt vagyok, előtted állok,
Mélységes tiszteletem,
Kedves Déva vára!
Igaz a ballada amit rólad írtak?
Nem bántalak, eszem ágában,
Hiszen annyi árva gyerek mászkál rajtad.
Örülök neked, nyugati délceg,
Most egy kicsit keletre nézek.
Ott áll a kolostor veled szemben.
Jól megvagytok ketten egyetemben.
A csend és a lárma, egymást felváltva,
Fülemnek lágy muzsikája.
Ez a hely, amit oly nagyon szeretek.
Itt lettem kamasz, és most felnőttem.
Megköszönni nem tudom, ahhoz kevés vagyok,
Azt az értéket, amit kaptam,
ÍGÉREM, másnak is átadom.
És így is lett. Átadom az értéket, a jóságot, az empatikus, önzetlen magatartást. Erre neveltek és ezt nevelek.
Köszönet nem csak az akkori nevelőknek, hanem a mostani kollégáknak, Palko Cecilia -nak, Böjte Csaba atyának, akik visszafogadtak és hittek bennem!