Ne félj a tanulástól, a munkától!! Vágyakozó szeretettel kell átölelni feladatainkat, mert általuk születünk, bontakozunk ki. Hisszük, hogy Isten országát építjük, de ugyanakkor önmagunkat is megszüljük, mert minden tettünk, szavunk visszahat ránk. Az leszel holnap, amit ma gondolsz, mondasz, teszel! Talentumaidat becsületes munkával kamatoztatva méltóvá válsz és képes is leszel arra, hogy sokat bízzanak rád. Szeretettel, Csaba t.
Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt.
Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva
eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami
szombaton tilos?”
Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival
együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett,Tr
és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna
szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”
Lk 6,1-5

Hiszek az isteni gondviselésbe!! Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ne lenne meg minden, egymást kiegészítő része világunknak, ennek az óriási, csodaszép, a végtelen szeretet alkotta kirakójátéknak, puzzle-nak! A Szentlélek vezet, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol boldogok lehetünk, segít, hogy megtaláljuk a helyünket és a társunkat ebben a szép világban! Bízzál Istenedben, mert vezet egymásra találni, egymáshoz illeszteni az önmagukban értelmetlen részeket! Szeretettel, Csaba t.
Egy szép felkérést kaptam Zsil völgyéből, Lupénból, Régeni Izabellától, hajdani lányunktól!!
2015. szeptember 4. – Péntek
Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János
tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok
tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt
nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény?
Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.
Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy
ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára
sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor
szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új
bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem
kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
Lk 5,33-39


A ma embere, akárcsak a gyermekek a mesében csak fehérben, feketében gondolkoznak: jó és rósz, Hófehérke, és Vasorrú Bába, nemeslelkű királyfi, és embert evő hétfejű sárkány! A mesében, és a kalandfilmekben a felek között nincs, híd, átjárat, csak harc, kard, fegyver, véres küzdelem!!
Karácsonnyal egy új időszámítás kezdődött!! Jézus számára minden egyes ember, a mennyei Atya által teremtett szép csoda, ezért hajlik le ö türelemmel, alázattal mindenkihez, és jósággal, bölcsességgel felemeli! Mesterünk példájára hinnünk kell, hogy a teljesen összetört, szenvedélyek mocsarába elsüllyedt emberben is ott ragyog az élő Isten szép arca. Ezért nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy a bőn fogságába esett testvéreinket felszabadítsuk arra, hogy ők is Isten gyermekeinek tiszta, boldog, szabad életét éljék!
Bűnben, összetörtségben élni nem csak veszedelmes, de gyötrelmes is! Szánjuk meg kegyesen testvéreinket, és jósággal, alázattal segítsük őket talpra állni, a fényre menni, szeretetben kibontakozni, kiteljesedni jócselekedetekben, örömben, békességben!
Jézus azt mondta, hogy mi nálánál nagyobb csodákat is képesek leszünk véghez vinni. Egészen biztos, hogy számíthatunk az Ő segítségére, ha testvéreinket nem elítélve legyőzni akarjuk, hanem gyöngéd szeretettel felakarjuk szabadítani a jóra, az emberhez méltó szabad életre!! Jézus hív, hogy emberek halászai legyünk, hogy az ő példájára mi is elmenjünk a századikért, az elveszettért és kiszabadítva, elvezessük a testvéri közösségbe, az Isten gyermeki élet szabadságára!
Az emberek jóságában hiszek, Csaba t.
----------------------------------------------
Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott
tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt.
Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így
kiáltozott: „El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél,
hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus
ráparancsolt: „Némulj el, és menj ki belőle!” Erre az ördög a földre
sújtotta az embert, és kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna
neki. Csodálkozás fogta el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták:
„Mi ez? Akkora hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek,
hogy kimennek a megszállottakból.” Ennek híre elterjedt az egész
környéken.
Lk 4,31-37