Bármennyire szép, értékes is egy tárgy, ha az nem él, akkor az csak létünk puszta díszlete, csomagolás! Ne halott dolgokkal vegyük körbe magunkat, hanem döntsünk bátran az élet mellett, merjünk nagylelkűen befogadni gyermekeket, embereket az életünkbe!   Arra biztatok mindenkit, hogy osszuk meg szellemi, lelki javainkat másokkal, mert jó ott élni, ahol élet van, ahol elfogadják, szeretik az embert! Csaba t. 

A kedves Mária nővér Istennek hála jól van! Dévai kolostorral ő teljesen összenőtt, Domokos főatya lelkiismeretes ápolója! A telefon beszélgetés után azt mondta, hogy a szerzetesek világnapja alkalmából sok sok szeretettel köszönt minden szerzetest és mindazokat a fiatalokat is, akik a szerzetes életre vágynak! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

A gyermek Jézusról elnevezett székelyhídi otthon lakói kaptak egy kis Jézus szobrot! A gyerekek nagy örömmel, szeretettel fogadták az otthonuk új lakóját!  

Hálás szívvel köszönünk  Zupcsan Erikának és az ő kedves férjének a nagylelkű adományt!! 

Csaba t.

Drága ministránsaimmal Déván a szentmise után! Jó a gyerekekkel együtt dicsérni az Istent!
Szeretettel,

Csaba t.

Antal atya áldását adja az én drága testvérem, Katika otthonára!! 

Akinek van bátorsága, hite, reménye és dolgozik, küzd, az még kap, de az aki csendben félrevonul és elengedi magát az még azt is elveszíti amije van!! Sajnos ez így igaz minden téren! A küzdelem, az erőfeszítés, a munka fejleszt, erősebbé, bátrabbá, ügyesebbé tesz, de az aki magát kímélve félreáll, vagy akár duzzogva, sírva bezárkózik, annak mindazok a képességek, készségek, izmok, amit birtokol szépen lassan elsorvadnak, semmivé válnak!! A tüzet rakni kell, másképpen kialszik! Ahogyan a mértékletes fa rakással a tüzet nem lehet elfolytan, ugyanúgy a erőnkhöz mért mindennapi becsületes tanulás, munka az életet jelenti az embernek! Az ingerszegény környezetben a gyermek fejlődése lelassul, leáll és így szellemi fizikai, lelki szempontból törpe lesz, fogyatékos!

2015. január 29. – Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus  így beszélt hallgatóihoz:  „Vajon azért  gyújtanak-e
   lámpát, hogy a  véka alá  vagy az  ágy alá  rejtsék? Nem  azért-e, hogy  a
   lámpatartóra  tegyék?  Semmi  sincs  elrejtve,  hacsak  nem  azért,   hogy
   nyilvánosságra jusson; és semmi sem  történik titokban, hacsak nem  azért,
   hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” Majd így
   folytatta: „Figyeljetek  arra, amit  hallotok! Amilyen  mértékkel  mértek,
   olyan mértékkel mérnek majd  nektek is. Sőt ráadást  is adnak hozzá.  Mert
   akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik,  amije
   van.”
   Mk 4,21-25

Ők is valahol az én unokáim, mert édesanyjukat évekig szeretettel neveltem, dorgálgattam, és az ő szép mosolyában, gyermekvállaló csillogó tekintetében hiszem, hogy sok közösen elmondott ima, szép szentmise is ott ragyog!! Szívem minden melegével imádkozom értük, kérem a jó Istent, hogy erőben, egészségben szépen felnőjenek édesanyjuk oldalán! Csaba t. 

Déva vára esőben, ködben, az évszázadok viharától sebzetten is csodálatos látvány, jó haza érni, a lábánál csendben megpihenni!! Jelenléte mindig arra emlékeztet, hogy áldozat nélkül egyetlen fal sem épülhet fel! Igen, tudom, hogy az önzetlen áldozat vállalás elveszi az életünket, de értelmet is ad a létnek, Krisztus képére, hasonlatosságára formál, halhatatlanná tesz!!