Ő nagyobb árat fizetett értük, mint én. Azóta bennem van, hogy Ő a jó pásztor, és én vagyok a pulikutya.

Ha Ő fizette a „cechet”, a számlát itt a Földön, akkor Ő a főnök. Jézus annál többet, mint hogy szeretetből meghalt értünk a kereszten, anélkül hogy örökre hátat fordított volna nekünk, nem erőst tudott volna tenni.

Nincs olyan reggel, hogy Isten ne indítana bennünket a jóra, a szépre, amikor fölkelünk, nincs olyan rossz tett, amely után belülről ne birizgálna: menj, békülj ki, kérj bocsánatot, kezdd újra!

A lelkiismeretünk Isten szava bennünk, és Isten sosem alszik bennünk.

Nincs az az eldugott kis falu, az a lepukkant ember, akinek a szívében ne lenne ott az Isten. Ahogy húsvét hajnalán nem adta fel, ugyanígy nincs az a szerencsétlen ember, akinek a szívében ne keresne továbblépésre vezető kiutat, megoldásokat azokra a nyomorúságokra, amelyekben ő él.

Nemcsak az egyes ember szívében működik így, hanem az emberiség életében is.
Hiszem, hogy Neki mindig van egy „ásza” az ingujjában, amit kijátszik, ha nagy gond van. Meg vagyok győződve, hogy Ő továbbviszi a világot.