Bővebben: Kegyelem- Adventi elmélkedések 12.Sokszor az ember nem bízik a maga erejében, és ezt jól is teszi, hisz végül is mindnyájunkat egy marék porból teremtett az Isten. Kicsik, egyszerűek, és gyöngék vagyunk. Olyan jó dolog tudni azt, hogy Isten velünk van és segít. Bárki közülünk, aki egy fát elültet, mi mást szeretne, minthogy az a fa nagyra nőjön, nagy, erős koronája, gyökere, törzse legyen és gyümölcsöt teremjen. Senki nem ültet fát csak azért, hogy satnya, beteg, korhadt fája legyen.

Megbocsátás, újrakezdés nélkül nemzetünk, népünk nem tud talpra állni. Adná az Isten, hogy egymásnak fel tudnánk kínálni a megbocsátás kegyelmét. II. János Pál Pápa felnőtt keresztényekről írt elmélkedésében felsorolja a felnőtt, keresztény jellemző vonásait, melyek között az egyik legfontosabb tulajdonságként említi a kiengesztelődésre való készséget.

Bővebben: Istenben bízhatunk - Adventi elmélkedések 8.Én hiszem azt, hogy Isten nem csodákat vár tőlünk, a csodát ő maga teszi, nekünk a tőlünk telhető kis lépéseket kell megtennünk. A szeretetből vállalt kis ajándékainkat Isten megsokszorosítja, és gyümölcsözővé teszi. Tizennégy éves gyermekvédelmi munkám alatt újra és újra megtapasztalom, hogy az élet kis lépései Isten kezében milyen hatalmas eredményeket tudnak szülni. Ne számoljunk kishitűen, hanem szeressünk, és álmaink megvalósulnak!

A Jó Istenünk arra bíztat bennünket, hogy egymásnak jó testvéreiként, egy családdá legyünk. Biztos, hogy Szent István a maga módján a 7 törzset egy nemzetbe kovácsolta össze.  Jó nekünk itt magyaroknak lenni, egy családban összetartozni, határok nélkül egymásra találni.