Mária a történelem első „tabernákulumává” lett… Azért kaptuk az Eucharisztiát, hogy Máriáéhoz hasonlóan a mi egész életünk is Magnificattá váljon! Szent II. János Pál
Simon V. László egy nagyszerű könyvet írt Radványi Gézáról és az ő halhatatlan filmjeiről, Valahonnan Európából címmel... Laci kérésére én is írtam néhány gondolatot Géza bátyánk, a Valahol Európában című, filmje kapcsán...
A hosszú téli estéken régebb is az emberek összeültek, s egymásnak szép meséket, izgalmas, érdekes történeteket mondottak. Ropogott a kályhában a tűz, és a vidám, izgalmas történet, a "mese", mint a mágnes gyűjtötte össze a gyermekeket, felnőtteket.
Elkezdődött a tanév! Istennek legyen hála, magam is megtapasztaltam és ahogy a beszámolókból is kitűnik, a Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi flottája kifutott a nyílt vizekre, elkezdődött a 2017-2018-as tanév! Isten gondviselő jóságában bízva, három dolgot szeretnék a lelketekre kötni:
Szent Ferenc ünnepe (okt. 4.) Az előtte való napon szoktunk megemlékezni tisztelettel az ő mennyei születéséről, a Tranzitusról! Erre az ünnepre maga Szent Ferenc kérte a testvéreit: „Megparancsolta a testvéreknek, hogy közelgő halálára és az utána felhajnalodó új életre való tekintettel ujjongó lélekkel és messze csengő hangon énekeljék el az Úr dicséretét....” 2 Cel 217
Irakban, a szétlőtt katolikus templomokban döbbentem rá, hogy mennyire kicsik, sebezhetőek, esendőek vagyunk. A sok fájdalmat, pusztítást, bűnt látva, szinte akaratom ellenére mentem az oltárhoz a tabernákulum közelébe, és kerestem Krisztus vigasztaló, bátorító, óvó szentségi jelenlétét. Jézus Krisztus maga mondta sírva: "Hányszor akartalak összegyűjteni, mint kotló a csibéit, de Ti nem akartátok!"
A most szombaton, szeptember 23-ai marosszentimrei zarándoklatra készülve megosztom a "zarándoklatról" irt elmélkedésemet, a múlt vasárnapi Csíkszentsimonból - Csíksomlyóra vezető utunkon készült képekkel!!
A gazdagon megterített "svédasztalt" körbejárjuk, ebből is, abból is csipegetünk, belekóstolunk mindabba, amin megakad a tekintetünk, majd továbblépünk.... Sajnos, lassan az egész világunk is ilyen "svédasztal" lesz! Belekóstolunk ebbe is, abba is, de mindent csak addig csinálunk amíg jól esik, míg bele nem ununk!
575 évvel ezelőtt, 1442. márciusában, a törökök Mezid bég vezetésével, 30.000 katonával betörtek Erdély földjére. Újlaki Miklós Erdély vajdája Hunyadi Jánost hívta segítségül, ki Délvidékről katonák nélkül el is jött és Lépes György erdélyi püspök rábeszélésére, március 18-án Marosszentimre mellett meg is ütközött a félholdas zászló alatt az országra törő ellenséggel. A vajdák a püspökkel 10 000 katona élén vonultak a csatába! Marosszentimrén a magyar sereg alulmaradt, elesett katonák között ott volt a püspök is, de Hunyadi János testvére is! Egy hétre rá, már ujraszervezték a hadsereget és így, március 25-én Nagyszeben alatt Hunyadi János fényes győzelmet aratott a török hadsereggel szemben!