Bővebben: Egy szemtanú beszámolója Pio atya utolsó óráiról Akkoriban a campobassói kolostorban éltem. Szentmise után odajött édesanyám, és azt mondta: „Fiam, most már boldogan halhatok meg.” – „Anyám, tényleg meg akarsz halni? Miért?” – „Gyerekkorodban Pio atya előre megmondott valamit, ami valóra vált.” – „Mit?” – kérdeztem. „Azt, hogy pap leszel.” – „Anyám, miért nem mondtad el ezt soha?” – „Szívembe zárva, titokként őriztem” – felelte. Meg voltam döbbenve. Nagynéném is nagyon örült. „Boldog vagyok, mert pap vagy, Isten szolgája” – mondta. Anyám és nagynéném is majdnem minden reggel eljött misére. Ma van a halála évfordulója, március 13-a.

Bővebben: Nincs farsang fánk nélkülA vízkereszttől, azaz január hatodikától hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtti negyvenedik napig tartó időszak a bálozás, mulatozás, evés-ivás ideje. A farsang a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza (az ókori Rómában Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak). Nálunk a XIV. századból maradtak fenn az első, farsangi szokásokról beszámoló feljegyzések.

Bővebben: A szentatyánál járt a nagyváradi püspök XVI. Benedek pápa jóváhagyásával és megbízásából 2010. október 30-án a nagyváradi székesegyházban Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa boldoggá avatta Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Az elmúlt hét folyamán, január 11. és 14. között Böcskei László megyés püspök meglátogatta mindazon római hivatalokat és személyeket, amelyek hozzájárultak a boldoggá avatás előkészítéséhez és kivitelezéséhez.

A télutó legjelesebb napja Húshagyókedd, mely határkövet jelent a farsangi mulatságok és a Hamvazószerdától kezdõdõ Nagyböjt idõszaka között. Mielõtt rátérnénk a szokás bemutatására szükségesnek tartom néhány fogalom letisztázását, a szokáskör történelmi hátterének bemutatását és a művészetekre gyakorolt hatásait.

 

Alkategóriák