Hosszú utak vándoraként haza értünk szerencsésen Dévára, hol jókedvű, vidám gyermekek fogadtak.... Boldog az az ember, kit hazavárnak, és örömmel fogadnak otthonába!!
Istennek legyen hála az útért, mindazokért kikhez jószerencsém elvezetett, s azért is amiért erőben egészségben hazajuthattam drága családomhoz!!
Uram sokszor megtapasztalt korlátaimat ismerve, a mai evangélium fényénél, kissé félve így imádkozok: Krisztus, élő Isten, Te nem a semmittevés, langyos vizében akarsz babusgatva fürdetni, hanem a vad hullámokat korbácsoló viharos tengerre, a nyílt vízre szántál, hogy tajtékot bátran szelve új földeket fedezzünk fel, határozottan útra kelve célba érjünk, hódítsunk!! Adj bátorságot is a talentumok mellé, belső erőt, elszántságot, hogy gyáván ne elássuk ajándékaidat, hanem életünk lehetőségeit megragadva, bölcs előrelátással, egészséges önbizalommal merjünk jó döntéseket hozni, és minden nehézség közepette társainkkal összefogva, állhatatos kitartással világunk sebeit ne csak gyógyítsuk, hanem a felismert feladatainkat bölcsen jó végre is vigyük!!
Szeretettel,
Csaba t.
Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik:
„Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!”
Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!” Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.” Erre azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a másik szolga, és így szólt: „Uram, mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.” Ezt így büntette meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz fordult: „Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!” Azok megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája.” De ő így válaszolt:
„Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék.
Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
Kétezer évvel ezelőtt határtalan szeretetével Isten önmagát adta nekünk. Védtelen kisgyermek formájában közénk jött, belesimult Mária karjaiba és azóta is újból és újból megszületik oltárainkon, az Eucharisztiában . “ Itt vagyok, a tiétek vagyok, bízom bennetek !” Élő ajándék .
Az Országgyűlés az elmúlt évben nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Ma is megemlékezünk a Szórvány napjáról! Szeretettel várunk a képernyő előtt!!
Küldök néhány kedves ragyogó arcot a szórványból!! A petrozsényi Jézus Szíve gyermekvédelmi otthonunk bejárata, és néhány lakója! A házat a kedves Lönhárd Andrea vezeti: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Látogasd meg a szórványban élő gyermekeket!! Szeretettel várnak a Zsilvölgyi magyarok!!
Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította:
„Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg.” Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.” Jézus kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.”
A gyermeket az anyaméhben is meg lehet ölni, de elpusztítani nem lehet, halhatatlan lelke van . Az a gyermek az utolsó ítéleten úgy véresen szembemegy az anyjával. Én azt gondolom , hogy ők ott ketten el kell intézzenek valamit. Nem Isten mondja ki az ítéletet , hanem az a kis magzat mondja: ”Anyám nézd Isten ezt a szép életet szánta volna nekem…..”
Uram evangéliumodat olvasva, ma a vak koldus bátorságáért, bizalmáért imádkozok! Arra kérlek, hogy taníts minket gyermeki gondjainkban feléd fordulni, add, hogy merjünk hozzád kiáltani, bajainkban a te segítségedet kérni! Segíts, hogy kishitűségünkben ne gondoljuk azt, hogy a mi "bajunkra" még neked sincs orvosságod, vagy időd a mi pitiáner gondjainkkal foglalkozni!!
Egy igazi Atyának mindig van ideje a gyermekére! Hiszem, hogy Te is örömmel fogadod a mi félénk kopogtatásunkat, - mégha mi is lennénk egyik - másik történetben a hibásak - kérlek, irgalommal válaszolj kéréseinkre!!
Szeretettel,
Csaba t.
Amikor Jeruzsálembe menet Jézus Jerikó városához közeledett, egy vak koldus ült az út szélén. Amint ez meghallotta, hogy sokan vonulnak arra, megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus jön errefelé. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia könyörülj rajtam!”
Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus ekkor megállt, és szólt, hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak könyörgött: „Uram, hogy lássak!” Jézus így szólt hozzá: „Láss! Hited meggyógyított téged.” Azonnal visszanyerte látását.
Dicsőítette Istent, és követte őt. Ennek láttára az egész nép áldotta Istent.
Számomra mindig ünnepnap mikor egy - egy rég kirepült gyermekükkel találkozhatok!! Jó volt Erzsikét megölelni Budapesten, ahol él kedves férjével és négy éves gyermekével!! A jó Isten áldása kísérje élete minden léptét!!
A pénz csak eszköz és ezt is, akárcsak bármilyen eszközt , lehet jóra is haszálni , de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni. Úgy gondolom , hogy akkor van baj , ha elkezdjük gyüjtögetni , halmozni és az általa képviselt hatalommal megpróbálunk visszaélni .
Csodálom Kalkuttai Teréz anyát, aki körbejár, jót cselekedve, befogadja a másoktól eldobott gyermekeket , a senkinek nem kellő koldusokat, leprásokat és nem itélkezik a kapzsi , harácsoló gazdagok fölött. Nem megy neki a korrupt , bürokratikus törvények mögé búvó politikusoknak , nem áll neki tépkedni a XX. század megannyi konkolyát .