A mellékelt képen balról jobbra: fr. Peregrin (az erdélyi provincia tagja), fr. Rajmond (E), fr. Fülöp (E), fr. Levente (a magyarországi provincia tagja), fr. Zsolt (E), fr. Tamás (Mo.) és fr. Atanáz (Mo).
Aradon nem inditottunk az idén szociális intézményt, de segitünk egy családnak, apának, anyának és hat aranyos gyermeknek újraszervezni az életet!! Az orvostudomány sokáig a sebesült katonák végtagjait levágta, hogy az elfertözödő seb miatt, nehogy meghaljon a beteg! Aztán a tudomány fejlödéséve, az erös fertötlenitő, gyuladásgátló orvosságok jóvóltából, elkezdték az orvosok a sebeket gyógyitani, és így ma, Istennek, és a jó szakembereknek hála nem kell csonkolni!
A gyermekvédelemben sajnos legtöbször, ha gond van, elveszi az állam a szülöktől a gyerekeket! Egy erdélyi édesapának és egy budapesti édesanyának, hat aranyos gyermeke van. A legnagyobb gyerek most megy hatodik osztályba, a legkisebb még karonülő csecsemő! A család hiszem, hogy jószándékkal indult, de mára minden tartalékát felélve, az útszára került. A hatoság a kilátástalan helyzetben el akarta venni a szülöktől a gyermekeket! Töllem töbször is segítséget kértek a nyár folyamán, és a helyzetet mérlegelve, arra a döntésre jutottunk az aradi kollégáimmal, a kedves Bugyinski családdal, hogy nem a csonkolásban, hanem a család megmentésében próbálunk segíteni!
Számomra ez egy nagyon fontos próbálkozás! Döbbenetes, ha a hat gyereket külön befogadom, akkor arra van valamennyi állami támogatás, azt az emberek is értik a döntést, segítenek, de ha az apával, anyával fogadom be ugyanazokat a gyerekeket, akkor arra már nincs támogatás, az újfajta megoldást sokan megkérdöjelezik! Pedig ha az amit már több alkalommal is sikeresen megpróbáltunk, most is sikerül, akkor egy- két év támogatás útán a család megerösödve, egységesen, senkit sem hátrahagyva tovább tudna menni! Hiszem, hogy így lehet a legkevesebb anyagi ráforditásból a lehető legtöbb eredményt elérni!
Szeretettel kérlek, hogy imádságos szeretettel segítsetek, hogy át tudjuk alakitani a gyermekvédelmet, családvédelemé! Segitsetek, hogy a családokat ne csonkoljuk, hanem alázattal segítsük talpraállni, megerösödni, szeretetben együtt maradni!
Jótanács Razvántól, a hajdani diákunktól, a most indulóknak!! Köszönöm a segítséget, ha többen rakjuk a tüzet jobban ég!! Hálás szeretettel, Csaba t.
Lassan-lassan vége a nyárnak és vége a vakációnak is, tehát még egy pár nap és kezdődik az oskola. Annak idején, amikor én még iskolába jártam mindig el voltam keseredve, mert vége a nyárnak és megint isibe kell menni. De mondok egyet és jót, ha tehetném, most jó kedvel, mennék én helyettetek sulizni. Annyira hiányzik a pad, amelyet mindig teleírtam, nem azért mert már nem volt hely a füzetben, hanem mert ilyen csintalan gyermek voltam, hiányzanak a tanárok, akik oktattak, és akik vigyáztak rám. Egyszerűen minden hiányzik, ami az iskolával kapcsolatos volt. Tudjátok pár évvel ezelőtt nekem ugyanezt mondták a nevelők meg a felnőttek, de nem akartam elhinni. Most meg tudom, hogy nem hazudtak nekem, és hogy tényleg úgy éreztek. Képzeljétek el, hogy ti halászcsónakok vagytok és az iskola a tenger. Ugyebár a tenger bőven tud halat adni, de ahhoz nektek ki kell fognotok őket. És minél többet halásztok, türelemmel annál több halat fogtok, így hát amikor partra szálltok lesz mit eladni azoknak akik nem tudtak halászni, lesz megélhetőség. Az iskola is tele van nem halakkal, hanem bölcsességgel és minél több időt, energiát fektettek majd a tanulásra annál bölcsebbek okosabbak lesztek. Majd amikor kikerültök az iskola padjaiból ezzel a bölcsességgel, amit itt szereztetek, képesek lesztek önállóan megélni úgy, hogy nem kell majd aggódnotok a holnapi nap miatt. Biztos sokan mondanak nektek mostanában minden félét, én nem arra buzdítanálak titeket, hogy felvegyétek a 6 dioptriás szemüveget és csak a könyveket bújjátok majd egész nap, inkább arra, hogy próbáljatok meg ne úgy tekinteni az iskolára, mint valami szörnyű rossz kötelességre, amihez soha sincs kedvetek, mert az iskola nem az, egyáltalán nem az. De rajtatok múlik, hogy a bárkátok tele lesz-e halakkal vagy sem. Az enyém csak félig lett tele és sajnos az iskola egy olyan tenger, amelyben csak egyszer halászhatunk, így hát így jártam, késő bánat. Na de ti, akik ott vagytok még mindig, fogjatok, halat amennyi csak belefér a csónakotokba és nem fogjátok megbánni, amíg éltek. Kívánok nektek erőt és kitartást, ebben a tanévben, ami előtettek áll vígak legyetek minden nap, minden órában, minden percben, mert amíg még iskolások vagytok, addig minden szép még akkor is ha ti most nem így látjátok. Örömmel V.Razvan
Szentjobb határában áll talán Erdély legöregebb tölgyfája, a hagyomány szerint , valahol itt halt meg 1031 szeptember 2-án Szent Imre herceg!! Ma, aug. 29-én e szép fa alatt, szentmisét tartott Antal atya Erdély legöregebb papja! Vele együtt imádkoztunk az előttünk álló tanévért!! Szent Imre közbejárásával, Isten áldását kérjük alázattal gyermekeinkre, fiataljainkra! Külön köszönöm a kedves Mangel Mártának, a tanárok tanárának, hogy drága jó férjével Pécsről közénk jött, és szép előadásával utat mutatott a gyermekekkel foglalkozó tanároknak, pedagógusoknak!!
Hálás szeretettel,
Csaba t.
A Bátaszéki tűzoltók jóvoltából, Storcz Gábor tűzoltó szervezésében, augusztus 24-30 között tűzoltó tábort van Szászvároson, 50 gyerek részvételével. Különféle pályákon a gyerekek tanulnak, gyakorlatoznak és az utolsó nap verseny is lesz a csapatok között. Csak azt bánjuk, hogy nem vagyunk már gyerekek, hogy részt vehessünk a sok izgalmas feladatban!! Érdemes a képeket hosszan nézni!!
Gábornak és a bátaszéki tűzoltóknak, s mindazoknak, kik anyagilag is segítettek, támogattak hála és köszönet! Isten segedelmével vissza várjuk, más házakban, más vidékeken is jó lenne hasonló táborokat szervezni, a gyermekeinket ügyességre, bátorságra nevelni!!
Isten fizesse jóságotokat, szeretettel,
Csaba t.
Sok - sok gond baj van a világban!! Sokan kommentálják a nagy lakoma előkészületeit, kritizálják a szervezőket, osszák-szorozzák a gondokat, hiányosságokat! Sok mindenre figyelünk, sok mindennel törődünk, vállunkra vesszük a világ búját, baját, pedig mindannyian a a saját házunk előtt kellene sepregessünk!! Az evangélium által Mesterünk ma újból figyelmünket önmagunk felé irányítja!! Gondolkozzak el hogy ég-e a szívemben a szeretet, a jóság, az irgalom lángja? A Vőlegény ha ma érkezne vajon lobogó lángú mécsessel találna engem?
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is.
Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt:
„Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13
Szeptember 1-jére a teremtett világért való imavilágnapot hirdet Ferenc pápa.
Álljunk melléje, a mi bőrünkről van szó. Én ezt a napot Szent Ferenc atyánk vezetésével az Isten alkotta szép természetnek ajánlom! Gyertek ti is imádkozzunk együtt a világunkért! Kérlek szeretettel, hogy ki ki sepregessen a saját háza táján! Itt az ősz, szedjük rendbe ne csak a házunk kertjét, hanem az otthonunk szűkebb, tágabb környezetét is! Hiszem, hogy erősebbek vagyunk, mint a bennünket eltemetni akaró szenny, rendetlenség! Szeretettel, Csaba t.
-2015. aug. 28 (pé) Kisiratos – 18.oo szentmise.