Most sírjak vagy kacagjak? Tényleg vége a vakációnak és hétfőn már kell menni oviba?
Te nem mondod komolyan vége van a nyárnak kell menni óvodába?
Nekem nagyon fáj az a szó amiből nem lesz élet, az olyan, mint a csírátlan búzaszem, elveted és nem hajt ki! Sajnos úgy érzem, hogy rengeteg ilyen búzát vetettem az évek során! Igen, az emberek eljönnek a misékre, előadásokra, hallgatnak, tapsolnak is, de nem hoznak döntéseket, nem indulnak el a hegyeket mozgató, világot formáló cselekvés útján! Sokat gondolkodom azon, hogy ennek mi az oka?! Rossz búzaszemet hintünk, hiteltelenül? A földdel van baj? Isten nem ad áldást a munkánkra?
Levél az ablakba! Csaba t.
-------------------------------
Kedves Csaba testvér
Egy kedves önkéntesünk levele ez. Milyen jó így vissza nézni magunkat.
Isten áldja, az Isten Irgalmasság Otthon lakói
Erzsike néni, a vak néni Bonyháról akit meg szoktunk látogatni
----------------------------
Kedves Éva néni, Adél, István nevelő és természetesen gyerekek!
Egy hete, hogy eljöttem Tőletek. Azóta is nagyon sokat gondolok az ott
eltöltött két hétre. Olyan élményeket, tapasztalatokat szereztem, amelyek
közül sok csak utólag tudatosult bennem, és amelyeket sose fogok
elfelejteni!
Sok kis élmény jut eszembe, melyek közül talán az egyik legszebb,
legmeghittebb a közös ima volt. De említhetném az olyan dolgokat, mint az
éjszakába nyúló lekvárfőzést, az állatrendezést, amikor bár kissé félve,
de Sanyi kérésére bevittem a kacsát a helyére. Amikor Csillával egy egész
este hősiesen, de annál inkább jó hangulatban pucoltuk a kacsát :). Pufit,
aki akkora, mint egy medve… A rengeteg ruhát és cipőt (életemben nem
láttam ennyit belőlük egy helyen), a biciklizést a nagylányokkal, amikor
megismertem a falut. A sétákat Melivel a nénikhez, a félórás fogmosást
Biankával, a jó kis táncokat Kingával, a próbákat és a fellépést a
miniszínpadon. A feredőzést a Nyárádban, amikor Andriskát mindenhol iszap
borította és a szép énekeket, amiket Lauráék énekeltek hazafelé. Gettát,
akinek nagyon megtetszett a nevem… :)
Azt, ahogy Tündi velem együtt számolta az oldalakat a kalóriatáblázatban!
A zakuszka receptjét, a finom székely almás húst, és persze az olajsütőket
:D Azt, ahogy Krisztián meggyógyult a piros ruháktól :) Boti sok-sok
segítségét! A két fiú, Sanyi és János egyedi stílusát, amire azért a
végére úgy érzem sikerült ráéreznem egy kicsit….
A Bonyhai kirándulást, ahol olyan történeteket, tanácsokat, útravalókat
hallhattunk Erzsi nénitől, amiket nem szabad és szerintem nem is lehet
elfelejteni. A misén a Mi Atyánkot, ahogy közösen imádkoztunk...
Azt, ahogy örülni tudtok a kis apró dolgoknak, annak amikor István nevelő
nálatok jár, a sok-sok ölelést, mosolyt és nevetést, amit kaptam…
…és folytathatném a sort, mert még rengeteg dolog eszembe jutna!
Remélem lesz még lehetőségem visszamenni Hozzátok! Én nagyon élveztem és
remélem azért néha hasznos tagja tudtam lenni a „családnak”! Köszönöm a
két hetet, azt, hogy befogadtatok, veletek tölthettem egy kis időt.
A nevelőknek sok erőt, kitartást, sok türelmet és sok szép pillanatot
kívánok!
A gyerekeknek azt kívánom, hogy maradjanak olyan jók legalább, mint eddig
és legyenek egymással türelmesek, amennyire csak tudnak, ne veszekedjenek
annyit azért egymással :) és persze sikeres tanévet!
Nem is gondolnátok mennyit tanultam Tőletek!
Szép hetet kívánok ! Minden jót!
Köszönettel: Kitti (néni)
Kedves Éva néni, Adél, István nevelő és természetesen gyerekek!
Egy hete, hogy eljöttem Tőletek. Azóta is nagyon sokat gondolok az ott
eltöltött két hétre. Olyan élményeket, tapasztalatokat szereztem, amelyek
közül sok csak utólag tudatosult bennem, és amelyeket sose fogok
elfelejteni!
Sok kis élmény jut eszembe, melyek közül talán az egyik legszebb,
legmeghittebb a közös ima volt. De említhetném az olyan dolgokat, mint az
éjszakába nyúló lekvárfőzést, az állatrendezést, amikor bár kissé félve,
de Sanyi kérésére bevittem a kacsát a helyére. Amikor Csillával egy egész
este hősiesen, de annál inkább jó hangulatban pucoltuk a kacsát :). Pufit,
aki akkora, mint egy medve… A rengeteg ruhát és cipőt (életemben nem
láttam ennyit belőlük egy helyen), a biciklizést a nagylányokkal, amikor
megismertem a falut. A sétákat Melivel a nénikhez, a félórás fogmosást
Biankával, a jó kis táncokat Kingával, a próbákat és a fellépést a
miniszínpadon. A feredőzést a Nyárádban, amikor Andriskát mindenhol iszap
borította és a szép énekeket, amiket Lauráék énekeltek hazafelé. Gettát,
akinek nagyon megtetszett a nevem… :)
Azt, ahogy Tündi velem együtt számolta az oldalakat a kalóriatáblázatban!
A zakuszka receptjét, a finom székely almás húst, és persze az olajsütőket
:D Azt, ahogy Krisztián meggyógyult a piros ruháktól :) Boti sok-sok
segítségét! A két fiú, Sanyi és János egyedi stílusát, amire azért a
végére úgy érzem sikerült ráéreznem egy kicsit….
A Bonyhai kirándulást, ahol olyan történeteket, tanácsokat, útravalókat
hallhattunk Erzsi nénitől, amiket nem szabad és szerintem nem is lehet
elfelejteni. A misén a Mi Atyánkot, ahogy közösen imádkoztunk...
Azt, ahogy örülni tudtok a kis apró dolgoknak, annak amikor István nevelő
nálatok jár, a sok-sok ölelést, mosolyt és nevetést, amit kaptam…
…és folytathatném a sort, mert még rengeteg dolog eszembe jutna!
Remélem lesz még lehetőségem visszamenni Hozzátok! Én nagyon élveztem és
remélem azért néha hasznos tagja tudtam lenni a „családnak”! Köszönöm a
két hetet, azt, hogy befogadtatok, veletek tölthettem egy kis időt.
A nevelőknek sok erőt, kitartást, sok türelmet és sok szép pillanatot
kívánok!
A gyerekeknek azt kívánom, hogy maradjanak olyan jók legalább, mint eddig
és legyenek egymással türelmesek, amennyire csak tudnak, ne veszekedjenek
annyit azért egymással :) és persze sikeres tanévet!
Nem is gondolnátok mennyit tanultam Tőletek!
Szép hetet kívánok ! Minden jót!
Köszönettel: Kitti (néni)
Igen minden ember a maga harcát meg kell vívja! A tanítás, a tanulás, az oktatás fenntartása szintén nehéz, küzdelmes, de hisszük, hogy a bátor őseinkre való emlékezés, az ők imádságos segítsége erőt, bátorságot, lendületet ad, hogy a ránk háruló feladatot jó végre vigyük, testvéreinkkel közösen minden nehézséget legyőzzünk!!
Nem lehetetlen győzni! Őseinknek sikerült, nekünk is sikerülni fog!!
Nagy nagy szeretettel várunk, gyere imádkozzunk, örömben, jókedvben legyünk együtt ezen a szép napon!!
Szeretettel, Csaba t.
A tegnap Kászonban jártam!! Istennek hála a gyerekek jól vannak, készülnek a közeli tanévre!! Ma Kacsó Kati és Pápai Noémi kedves kollégáink hosszan nézik náluk is a szükséges engedélyeket, hogy ne csak jókedvű gyerekek, hanem hiteles papírok is legyenek, mert azok is kellenek egy új tanévhez!! Igen, meg kell adni a császárnak is ami a császáré, ahhoz, hogy mindenki boldog legyen!!
Bizakodva a holnapban,
Csaba t.
Jézus közel áll az emberekhez. Sokan sereglenek köré, hogy „hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított”. Jézus népe körében él. Nem professzor, nem mester, nem misztikus, aki eltávolodik a néptől, és katedráról szól hozzá.
Nem! Az emberek között van; hagyja, hogy megérintsék; hagyja, hogy az emberek kérdéseket intézzenek hozzá. Jézus ilyen: közel áll az emberekhez. Ez a közelség nem új dolog számára. Isten közelsége népéhez Jézus közelsége az emberekhez.
A csomafalvi polgármesteri hivatal támogatásával újrafödtük a napközit, új cserepekkel, kicserélt tetoszerkezettel. Nagyon halasak vagyunk, hogy minden évben támogatnak nagylelkűen bennünket, a falu gyermekeit.
Mindezek mellett megemlítendő, hogy minden évben a közbirtokosság biztosítja a téli tüzelőt, így az idén sem feletkezett meg rólunk.
Isten fizesse vissza.
Bartalis Edit nevelő
Nagy nagy szeretettel gratulálok Szöcs Lászlónak, akivel annak idején nemcsak kibékültem, hanem az ötszáz guggolást kalákában el is végeztem!! Lám lám az elvetett mag szépen beért, és neki is egyenesbe jött az élete!! Ö is egy szép, nagyszerű bizonyítéka annak hogy hihetünk a szeretet világot formáló hatalmas erejében!!
Ma este Szászvároson megünnepeltük Antal atya születésnapját! Elkezdte fogyasztani jókedvvel, életerővel az Úr kilencvenhetedik esztendejét!!