A helyi idő szerint fél 2-kor megkezdődött ebéden a pápa palesztin menekült és mély szegénységben élő családokat fogadott asztalánál. Az öt keresztény család közül az első a családegyesítési rendszer miatt szenved Jeruzsálemben. 2002-től kezdve hivatalosan nem kapnak letelepedési engedélyt a Szent Városban. Az izraeli megszállás miatt lett betiltva, amely mindig újabb módszereket keres a keresztények és a palesztin lakosság elüldözésére Jeruzsálemből. A második egy gázai család gyermekét 2002-ben kitoloncolták Betlehemből a Születés bazilikában történt eseményeket követően. A harmadik család Beit Jala-ból való: elvesztették földjüket, amelyet az izraeliek kisajátítottak a Betlehemet és Jeruzsálemet elválasztó fal építéséhez. A negyedik család jeruzsálemi. Fiúkat bebörtönözték, mert részt vett a tüntetéseken, ahol a Szent Város és a palesztin területek felszabadítását kérték. Az ötödik család Izrael északi részéről származik, Iqrit keresztény faluból. 1948-ban űzték el őket saját falujukból, amikor Izrael Államot létrehozták. Sok keresztény ezek miatt az okok miatt hagyja el a Szentföldet – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Giuseppe Hazboun, a Pápai Misszió Palesztináért segélyprogramok felelőse.
Böjte Csaba ferences testvér 2014. május 25-én, vasárnap lelkinapot tart egyházközségünk számára. Délelőtt 10 órakor Csaba testvér mutatja be a szentmisét és mond homíliát. A szentmise után lelkigyakorlatos beszéddel készíti fel egyházközségünket templomunk továbbépítésének közelgő feladataira.
|
1872-ben Szentkereszty Stefánia Kézdivásárhelyen olyan lelkesítõ beszédet mondott, hogy a város polgársága azonnal felkarolta egy árvaház létesítésének a gondolatát. Miután az árvaház felvette megalapítója nevét és működõképessé vált, a bárónõ kezdeményezésére nevelőintézetté alakult, ahol a műveltség mellett különbözõ mesterséget sajátítottak el az ifjak, melynek alapján beilleszkedhettek a társadalomba.
Ferenc pápa súlyos mondatai közül nehéz volt választani, íme egy:
"Gyakran mondom újra és újra: ha választanom kellene egy viszontagságokkal küzdő, utcára kilépő Egyház és egy olyan Egyház között, amely az önmagához viszonyításában szenved, kétségtelenül az elsőt választanám. És az utak, a világ útjait jelentik, ahol az emberek élnek, és ahol ténylegesen és érzelmileg elérhetőek. Ezek között vannak a digitális utak is, ahol tömegével ott vannak az emberek, gyakran a megsebzett emberek, akik valami menekvést vagy valami reményt keresnek."