Ma, Istennek hála, Bálint Lajos Erdély első érsekének a sírjánál misézhettem, a csíkdelnei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomban! Tisztelem, szeretem Lajos érsek atyát, s nem csak azért mert Dr. Jakab Antal püspök úrral ő szentelt pappá, hanem azért is mert ő helyezett Dévára rendi elöljáróimmal és ő bízta rám írásban az árva gyermekek gondozását! Igen, 1993-ban, mint Erdély legfőbb egyházi méltósága, ha más útra irányítja léptemet, én mint engedelmes szerzetes ma egészen más feladatokat végeznék az Egyházban! Gyermekeink az ő gyermekei, hisz az ő főpapi akaratából születtek!
Bódi Mária Magdolna példaképünk, a magunk és a környezetünk tisztaságának őrzésében.
A létért küzdeni kell! A Szentcsalád nem Heródes népjóléti, gyermekvédelmi szakszolgálatától várta a család békés életét, hanem ők maguk küzdenek, tesznek meg mindent saját létük fenntartásáért! Félelmetes, hogy ma milyen sok mindent várunk el az Államtól, az Egyházaktól, bárkitől, aki helyettünk gondjainkat megoldja! Mindenki pályázik vagy ül a "mama hotelben" és már az is nagy dolog ha egyáltalán keresi, hogy helyette ki tudná az ő sorsát a kezébe venni, megoldani! Aztán ha valami nem úgy megy ahogyan elképzeljük, akkor mindenki hibás, keressük a bűnbakokat, csak mi nem vagyunk számon kérhetők!
Imádkozzunk közös nagy családunkért, az Anyaszentegyházunkért! Pünkösd előtt Mária összegyűjtötte a nagyhét sebeit még hordozó apostolokat, tanítványokat és velük együtt imádkozva várja Szent Fia drága ígéretének beteljesedését, a megígért Szentlelket! Mária, ahogyan kilenc hónapon keresztül hordozta drága gyermekét, most úgy hordja imádságos szeretettel - a jelképes kilenc napon keresztül - a születő Egyházunkat! Ezért is szólíthatjuk a Szűzanyát az Egyházunk Anyjának, mi akik a keresztségben e nagy család gyermekei lettünk! Mária nem csak a szülőanyja az Egyháznak, hanem ő jelenti az összetartó, minden gyermekét egyformán szerető, a családban fellobbanó civakodást, bűnt csillapító jóságos édesanyát! Szeressük öt, mind kotlóhoz a csibék, úgy ragaszkodjunk mennyei édesanyánkhoz!
Köszöntsük bizalommal ma mindannyiunk közös mennyei Édesanyját, azáltal, hogy egymásnak megbocsájtva, a párbeszéd asztalához ülünk és egymást jó testvérekként nagyon szeretjük!
Kisebb testvéretek,
Csaba t.
2019 június 10-én, hétfőn 11.00 órától a Csíkszenttamási Romai Katolikus templomban, szentmiseáldozatot mutatok be a vérrokonaimért, mindazokért, kik a "bőjték" nemzetségéhez tartoznak! Nagy- nagy szeretettel várjuk, mindazokat kik szegről végről rokonságban vannak a Böjték nagy családjával!
A találkozóra örömmel készülve,
Csaba t.
A pápalátogatás kapcsán írta tegnap, 2019. május 29-én, Stoffán György újságíró a következőket: "Kegyszobor kikerül ez alkalomra a Nyeregbe, ami olyan cselekedet, amelyet nem lehet megmagyarázni. Hiszen van másolat, amelyet a somlyói búcsúkor minden évben kivisznek a miséző-helyre. Most azonban a somlyói ferencesek nagyon elvetették a sulykot, s a kegyszobor másik arcára is vágnak egyet, saját kardjukkal. Igaz, a kordáról már korábban lekerült a fegyver, amelyet évszázadok óta viseltek… – a Rózsafüzér."
Az agresszív kis malac elindul nyuszikához, hogy elkérje a létrát. Megy, megy és elönti a kétely: mi lesz, ha nem fogja ideadni azt a létrát?! Megy tovább, komor gondok gyötrik: biztos nem fogja ideadni a nyuszika azt a hülye létrát! Halad, halad és eltölti lelkét a sötét kétségbeesés: ebben az önző kapzsi világban, biztos nem fogja ideadni nyuszika a létrát, mert ő se jobb másoknál! Lassan megérkezik malacka, becsenget nyuszihoz, majd amikor a barátja kijön, ő haragos tekintettel ránéz és így szól: Te önző, irigy állat, fújd fel a létrádat, nem is kell!
Szent Adorján, a börtönőrök védőszentje tiszteletére írtak és rendeztek színdarabot a Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai, melyet május 19-én fognak bemutatni. A darab próbáján Böjte Csaba is részt vett. Ennek kapcsán a ferences szerzetes gondolatait adjuk közre, szerkesztve.
Bővebben: „Ti is el akartok menni?” – Böjte Csaba gondolatai a bűnről