1953 aug. 27-én, Boldog Orosz Pétert az úton egyszerűen, mind egy kutyát a kommunisták agyonlőtték. Azokban az években a képen látható a kőtömbön, amelyen ma a kereszt áll, Lenin szobra állt diadalmasan. Az évek elteltek, a kommunista ideológia, szobrostól mindenestül elment a kukába, de Krisztus vértanú szolgájának az ereklyéje az Egyház által megszentelve, az oltáron hirdeti az erőszak nélküli örök szeretet diadalát!!
Istennek legyen hála, szerencsésen haza értem Csíksomlyóra! Lefekvés előtt, szeretettel gondolok mindazokra, akik e gyönyörű útra elkísértek és vendégül láttak. Imádkozok szeretettel mindazokért akikkel szerencsém volt e hosszú úton találkozni,
Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak ahelyett, hogy nekiállnának, és valami jót tennének. Azáltal, hogy segítek másokon, egyszerűen elfeledkezem a magam gondjáról, bajáról.
Nem azért kell jónak lenni, mert megérdemli a világ, hanem azért, mert jónak lenni jó, szeretetben élni jó! Jó megsimogatni egy doromboló kiscicát, leülni beszélgetni egy emberrel, vagy megajándékoznivalakit egy szép piros almával. Sokféle jó dolog van, sokféle öröm van ezen a földön, és szerintem jót tenni a legjobb dolog ezen a földön.
Nagyasszonyunk vezetésével, te is indulj el, a testvéreiddel Jézus Krisztushoz!! Ezt kell tegyék az Ukrán testvérek is, mi Magyarok is és ha a világ minden népe ezt teszi, akkor béke lesz a földön!
Mária hívja, gyüjti a gyermekeit! Kárpátalján is, Szent Fiához akarja vezetni az ott élő gyermekeit!! Jó ezt látni, jó ennek részese lenni! Az új hét, s annak minden orájának az egyetlen célja, közelebb kerülni megváltó Istenünkhöz!!!
Jónás testvérrel Tiszaujlakon és Nevetlenfaluban együtt mutattuk be a szentmisét, majd egy gyönyörű, új óvodában találkoztunk a Nevetlenfalui és környékbeli kedves testvérekkel! Jó volt találkozni, együtt lenni, a kárpátaljai testvérekkel!
Számomra döbbenetes a Jublyki kegyhely története! Boldog Orosz Péter Pál atya többször megfordul ezen a vidéken, házról - házra jár, miközben őt a kommunista pribékek lázasan keresik. Mindig a mellékúton jár, az erdő szélén, és gyakran megáll a helyiek által Jublyknak nevezett forrásnál imádkozni! Az évekig tartó bujdosás után, 1953-ban elfogják és aug. 27-én egy útszéli kereszt előtt egyszerűen lelövik, egy pici garázsba elássák, majd betont öntenek rá... Gondolják, hogy így örökre fel tudják számolni az ukrajnai görögkatolikus egyházat! Eltelik 49 év és a jubileumi esztendőben 2002-ben, ugyanazon a dátumon, aug 27-én, ugyanannál a forrásnál két elemista kislánynak megjelenik a Szűzanya. Többször kihallgatják a lányokat, majd arra kérik őket, hogy kérjenek jelet a jelenéstől! A válasz egyszerű: a jel az lesz, hogy nagyon sok ember fog ide zarándokolni! Senki sem érti ezt a választ, de lám, eltelt 23 év, és a két lányka szavára egy gyönyörű Mária kegyhely nőtt ki a szántóföldből, amint a néhány felvételen látható!
Érdemes a Jublyki Madonnához zarándokolni, mert itt valóban él az egyház, itt Isten malmai nem lassan őrölnek, hanem szemmel látható gyorsasággal! Itt valóban árad a kegyelem!
Lődár Jenő atya hívására jöttem Kárpátaljára! Köszönöm a bátorítást, az invitálást, a programot, amelyet szervezett, a szép zarándoknap minden percét!
Hálás Szeretettel,
Csaba t.
u.i. A kedves hívei ezt nálamnál szebben mondják:
Катерина
Катерина Леврінц
Köszönjük szépen Jenő Atyának és családjának ezt a csodálatos élménydús,felemelő napot. Köszönjük mindenkinek akinek a közreműködésével sikerült megvalósítani ezt a csodát,aminek részesei lehettünk. Köszönjük az egyházunkat hálásak vagyunk az Úrnak papjainkért és gyönyörű családjaikért. Hálásak vagyunk azért különösen,hogy Csaba testvér ilyen messziről jött hozzánk,megajándékozott minket jelenlétével és bátorító szavaival,melyekből újra és újra azt tanuljuk,hogy merjünk élni,jót tenni és fényt vinni a sötétségbe. Mint utólag megtudtuk,így élt boldog Orosz Péter Pál Atya is. Köszönjük,hogy egy napot tölthettünk szeretett Nílus püspökünkkel. Gazdagabbak lettünk a mai napon.