Ülök Csíksomlyón a Szent István otthon udvarán, egy vén fenyőfa alatt! Az őszi nap átöleli az ősi falakat, a tájat és engem, a marék porból született embert! Előttem, Mária kertjéből származó jó füvekből készült finom, párolgó tea! Hivatalos urak jönnek, Zsóka, a ház vezetője felnőtt, szépen fogadja őket! A romlásnak indult épület hitem, munkám által újjászületett, közel száz lélek otthonává vált, szépen müködik! Nem mozdulok, ülök a fenyő alatt, belekortyolok a teámba, távolról nézem ügyködésüket, ahogy mindent pontosan elintéznek. Az őszi verőfényben hatalmas béke tölt el, mert pontosan tudom, hogy most azáltal dolgozom, hogy semmit nem csinálok!
Ülök a fa alatt és eltölt a ragyogás, Jézus Krisztus arcának egyik szép vonását kezdem megérteni, ki a jóságos párbeszéde által egy terroristából, kiből Szent Pál lett, szereti ki Egyháza legszentebb himnuszát! Megírhatta volna Ő is, hisz Isten, de mivel Ő a bölcs jóság, átengedi a gyümölcstermés életet adó dicsőségét tanítványának. Cselekvés nélkül cselekedni úgy lehet, hogy alázattal helyzetbe hozunk másokat, ahogy a kút a maga mély ürességével helyzetbe hozza a föld alatt lévő, parányi érben felduzzadó friss vizet! A kút üressége, a föld nemléte odaenged a másként fel nem buggyanó vízhez, s az oltja szomjadat!
Megálmodni a művet, alázattal megalkotni és nagylelkűen odaajándékozni akár egy édesanya, ki testéből szült gyermekét felneveli és bizalommal elengedi, ez a hivatásunk! A szép nagy otthon áll, működik, és én tovább megyek, mert nem a birtoklás, hanem az alkotás a bölcs ember kenyere! Csaba t. 
Sötét van, de szerencsésen megérkeztünk Székelyhídra, hol a kedves Kovács család nagy szeretettel, jó meleg ággyal fogadott!! Jó látni a szép fenyőfák között az ég felé mutató templom
tornyot, itt is otthon vagyok!! Szeretettel, Csaba t.
Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed:
Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?”
Mt 22,15-21
Ezen a vasárnapon ezt a kérdést szegezik az Evangéliumban Jézusnak?
Kérni kérsz! Emberek összepótoltak, dolgoztak kórházat építettek, ahol te megszülettél! Óvodába, iskolába jártál, valaki fizette a tanáraidat, a fűtést az osztályban, a tankönyveidet! Épített úton jártál, melyet valaki megsepert előtted, kivilágított, ünnepnapon feldíszített! Kórházban is voltál, a mentő eljött utánad, okos, jólképzett orvosok jóságosan lehajoltak hozzád, gyógyítottak!! Sorolhatnám, ... nyugodtan alszol rendőrök a biztonságodat, katonák a szabad méltóságodat védik, autót mellyel hozzád sietnek a tűzoltók, ha bajban vagy, az adódból vásárolják!! A tajtékzó folyok mellé a gátat, a hidakat, mely összeköt, a rósz időt előre jelző meteorológust, a kertészt a parkban, a kis virágot az ágyásban mind mind a te adódból fizetik!
Adót csalsz? Saját világodat pusztítód, gyilkosa vagy a társadalomnak! Kérni kérsz, de adót nem fizetsz? Isten előtt is mind tolvaj bűnös vagy!! Vedd ki becsülettel részedet nagy családunk életéből! Csaba t.
Zsúfolásig telt a Könyvtár Kamaraterme, Kovács Ágnes csodálatos előadást tartott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekmentő munkájáról. Még órákig hallgattuk volna a magával ragadó személyiségű előadót. Köszönjük az élményt a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon vezetőjének, köszönjük olvasóinknak hogy eljöttek és részt vettek az adománygyűjtésben!
Sok a baj a világban, de a kászoni kollégáknak, gyerekeknek most az a legfőbb gondjuk, hogy a megszáradt széna a pajtába kerüljön!! Biztos, hogy kell a világ gondjaival törődni, de hiszem, ha mindannyian a magunk gondjait megoldanánk becsülettel, a világban is nagyobb lenne a rend! Adná az Isten, hogy mindennapi feladataink becsületes felvállalásával, munkánk jól végzésével legalább azt a kis részét a szülőföldünknek megszenteljük, ahova nekünk is élnünk adatott!!
Szeretettel köszönöm a Kászoni testvéreim szorgalmas munkáját, melyben örömmel látom, hogy bevonják a fiatalokat is!! Csaba t.
Sokáig úgy tartottam, hogy Isten legcsodálatosabb teremtménye az anyai szív, de minél többet vagyok gyermekek között azt tapasztalom, hogy a kisgyermeknek van a leghatalmasabb szíve! Az otthonainkba kerülő gyermekek az őket eldobó anyákat, vagy a bűnös élettel velük nem törődő apákat is képesek szeretni, mentegetni, azok mulasztásait nagyvonalúan észre sem venni!! Több mint 5000 gyereket fogadtunk be, de minden kisgyermek, a szüleiért bármikor bármire kész volt! A felnőttek mindegy hogy mit követtek el, mert arra bármikor volt irgalom, megbocsájtás! Én olyan gyereket nem láttam, aki felé az anya ha kitárta a karjait, az feledve mindent, kacagva oda ne rohant volna volna! Igen a családból kihullott árva gyermek szemében könnycsepp sokszor felcsillan, de a szívükben én az évtizedek alatt csak lángoló szeretetet láttam az ö szüleik iránt!
Ezért Isten talán legcsodálatosabb alkotásának én a gyermekek szívét tartom, és így értem meg, hogy miért állította példaképül elénk a gyermeket a mi Mesterünk!
Szeretettel,
Csaba t.
Röpködő sálak sapkák! Figyeljük meg Ferenc pápa reakcióját! Nem ijedezik, látszik, hogy nem fél, tiszta szívből nevet, szeméből, arcáról sugárzik az a tiszta öröm, amit az Istenhez közel álló emberekből árad! Milyen szép lenne, ha mi is jókedvvel kacagni tudnánk az élet ilyen- olyan váratlan dolgain fogadni!! Szeretettel, Csaba t. 
Hálás szeretettel köszönöm a jóságotokat, engedelmeddel szép leveledet kiteszem az ablakba! Csaba t. 
Egy szívszorító történet. A hétvégén Gálospetriben voltunk a nevelőotthonban, az árva gyerekek részére szerveztünk egy jótékonysági koncertet. El kell mondanom, hogy akkora szeretetben volt részünk, amilyenben még talán soha. Nagyon készültek a gyerekek, már az autóval ahogy megérkeztünk, az udvaron nagy kiabálással fogadtak, hogy: "Isten hozott Insect!" Szerepeltek nekünk, virágokat, tortát kaptunk, szóval nem lehet felsorolni! Eltöltöttünk velük egy napot, nagyon szorgalmasok, jól neveltek, hát le a kalappal a nevelőnőnek, a férjének és kollégájuknak, 32 gyerekkel jobban foglalkoznak, mint más eggyel. Ahogyan öleltek végig, szorítottak, és ahogy a nevelőnő elmesélte a történeteiket...... borzasztó! A lényeg, hogy jó helyen vannak, mindent megpróbálnak nekik megadni, és aminek örülünk, hogy mi is tudtunk segíteni, és nem keveset. Megígértük, hogy mikor a megyébe megyünk, mindig fölkeressük és támogatni fogjuk. Isten áldja meg őket! Könnyes szemekkel távoztunk, és ők összefogott kézzel imádkoztak értünk. Aki arra jár, segítse őket!
Szeretettel, Syntia