Bővebben: Nincs farsang fánk nélkülA vízkereszttől, azaz január hatodikától hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtti negyvenedik napig tartó időszak a bálozás, mulatozás, evés-ivás ideje. A farsang a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza (az ókori Rómában Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak). Nálunk a XIV. századból maradtak fenn az első, farsangi szokásokról beszámoló feljegyzések.

Bővebben: A szentatyánál járt a nagyváradi püspök XVI. Benedek pápa jóváhagyásával és megbízásából 2010. október 30-án a nagyváradi székesegyházban Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa boldoggá avatta Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Az elmúlt hét folyamán, január 11. és 14. között Böcskei László megyés püspök meglátogatta mindazon római hivatalokat és személyeket, amelyek hozzájárultak a boldoggá avatás előkészítéséhez és kivitelezéséhez.

A télutó legjelesebb napja Húshagyókedd, mely határkövet jelent a farsangi mulatságok és a Hamvazószerdától kezdõdõ Nagyböjt idõszaka között. Mielõtt rátérnénk a szokás bemutatására szükségesnek tartom néhány fogalom letisztázását, a szokáskör történelmi hátterének bemutatását és a művészetekre gyakorolt hatásait.

 

Bővebben: Szabad a bolondozás hamvazószerdáig!Lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsang, a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom időszaka. Január 6-ához, vízkereszt napjához, illetve az ezzel a nappal kezdődő farsangi időszakhoz népszokások sora fűződik, a századok során kialakult hagyományok vidékenként változnak.

Bővebben: Kémenes Lóránt türi plébános, aki ébresztőt fújt a szórványbanKémenes Lóránt türi plébánost Gyergyó- szentmiklóson szentelték pappá 2000-ben. Első állomáshelyén, Marosvásárhelyen a gye- rekpasztorációt és a fiatalok lelki irányítását bízták rá. Jogi diplomát szerzett Rómában, 2006-tól egy dél-erdélyi szórványfaluban, Türben szolgál.

Alkategóriák