Hiszek a vihar utáni holnapban, mert Isten gyermekei, az emberek nem statikus, ércbe öntött, merev entitások, pillanatnyi vakságuk, hihetetlen kapzsiságuk, egymásra való acsarkodásuk el fog szállni, és lelkük Isten adta szépsége fel fog ragyogni, hisz mindannyian fény felé hajló, igazságot kereső, dinamikusan fejlődő, maréknyi porból született teremtmények vagyunk.
Hírlevél
Legfrissebb - Képtárak
- Kategória: Kenya
- Kategória: Csaba testvér 60 éves
- Kategória: Medveárvaház a Nagyhagymás hegységben
- Kategória: Tatabánya Déva Gála 2016
- Kategória: Megemlékezés Gyulafehérváron
- Kategória: Páli Szent Vince templomban
- Kategória: Drága Ervin atya nyugodjon békében!
- Kategória: A szeretet dózis
- Kategória: Ditrói gyermekeinkkel
Böjte Csaba ofm gondolata
„…ha kinézek az ablakon, máris olyan csodákat látok, amelyekre azt mondom, lehetetlen, és mégis valóság. Látok egy gyümölcsfát, és azt mondom, lehetetlen, hogy ez egy aprócska magból nőtt ki. A magot hiába boncolom szét, vizsgálom mikroszkóp alatt, egy pici fácskát sem látok benne, mégis benne vannak az elágazó gyökerek, az erős törzs, a nyújtózó ágak, a levelek, a virágok, a gyümölcsök csírái, amelyek a vízből, a napfényből, a föld tápanyagától kifejlődnek. Ha Isten egy almamagba bele tudja „varázsolni” mindazt, ami lehetővé teszi, hogy sokméteres fa legyen belőle zamatos gyümölcsöktől roskadozó, erős ágakkal, és ez csak egyetlen a sok megmagyarázhatatlan csoda közül, amit véghezvisz percről percre, napról napra, akkor álljak meg egy pillanatra, és kicsit gondolkozzam el, milyen hatalmas az Isten, és vajon mi lehetetlen számára.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Magnificat donate
Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.
Nap Szentje
Keresés
Belépés
Ablak a végtelenre

Éppen úgy evett, aludt, örült, félt, szenvedett kísértést és érzett fájdalmat, mint akármelyikünk.
Bővebben...













Please wait...