Mikes Kelemen 1725-ben írt levelének második részében megfogalmazza a véleményét a török népről. Ekkor ők már bő hét éve Törökországban élnek, sokat utaztak, ezért bátran mondhatjuk, hogy ennyi idő alatt volt lehetősége megismerni ezt a nemzetet.

Bővebben: Isten áldja a török népet

„Meg vagyok győződve arról, hogy Mikes Kelemennél jobban kevesen szerették a mi drága magyar népünket. És attól, aki szeret, a nehéz, intő, talán bántó szót is könnyebb elfogadni – ezért olvassuk el figyelmesen a Rodostóban írt 62. levelét. Lesújtó ítélet ez kora iskoláiról, az oktatásról, de a fiatalok hozzáállásáról is! Talán itt kell keresnünk sok-sok történelmi kudarcunk gyökerét!

Bővebben: Tranzitus - 2026. szeptember 27. - Figyeljünk Isten szavára!!

6. Nap: II. Rákóczi Ferenc intő szavai híveihez: „Sohase csüggedjetek el a kereszt súlya alatt, melyet Isten a mi vállunkra helyezett! Mert a szenvedések nem a pusztulásunkat, hanem a mi megtisztulásunkat szolgálják. Ha a világ elhagy is minket, ha a barátaink elpártolnak is tólunk, a mi ügyünk akkor is igaz marad, mert az igazság nem a többségtől és nem a győzelemtől függ, hanem Isten elpusztíthatatlan törvényéből fakad. Ne a látható dolgokra nézzetek, amelyek elmúlnak, hanem a láthatatlanokra, amelyek örökkévalók! Maradjatok meg a szeretetben, a hűségben és az egymás iránti testvéri egységben, mert ez az a fegyver, amit semmilyen földi hatalom nem tud kicsavarni a kezünkből!”

Bővebben: 6. Nap: A szabadságharc és a Nagymajtényi sík!

„Isten a tanúm, hogy nem a fejedelmi címre vágyó büszkeség, nem is a hiú dicsőség kergetése indított arra, hogy elfogadjam az erdélyi rendek megválasztását, hanem a felebaráti szeretet és az a szent kötelezettség, amellyel a hazámnak tartoztam.Nem uralkodni akartam, hanem szolgálni; nem a magam javát kerestem, hanem a szorongatott nép szabadságát. Úgy tekintettem e tisztségre, mint Isten kezéből kapott nehéz keresztre, amelyet alázattal kell vállamra vennem, hogy népemet a függetlenség és az igazság útján vezessem.”

II. Rákóczi Ferenc vallomásaiból

Bővebben: 5. Nap - 1704 július 8. Erdély népe fejedelmévé választotta II. Rákóczi Ferencet

A nagyságos fejedelem vallomása és zászlóbontása:„Szeretett Hazám! Nem a magam hasznát, nem is a hiú dicsőséget kerestem, amikor zászlót bontottam, hanem a te szorongatott szegény fiaidnak szabadságát és megnyugvását. Isten a tanúm, hogy minden tettemet az Igazság és az Úr iránti alázat vezérelte. Mert nincsen nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki életét és mindenét odaadja övéiért.”

II. Rákóczi Ferenc emlékezéseiből

Bővebben: 4. nap: A szabadságharc - Fejedelmi felelősség, áldozatvállalás és hazaszeretet

A rodostói Török-Magyar Barátság Park (törökül: Türk-Macar Dostluk Parkı), amelyet a helyiek hivatalosan Barış ve Özgürlük Parkı (Béke és Szabadság Park) néven is ismernek, a város legfontosabb tengerparti emlékhelye.

Bővebben: Béke és Szabadság Park

A nagyságos fejedelem vallomása a börtön csendjéből: „Bezárhatnak engem e sötét falak közé, megfoszthatnak a napvilágtól és barátaim társaságától, de a lelkemet láncra nem verhetik. Mert a fogságban tanultam meg igazán, Uram, hogy Te vagy az én egyetlen menedékem, és a Te jelenléted a legszigorúbb börtönt is tágas palotává változtatja. Ott vagyok szabad igazán, ahol a Te akaratod teljesül.”

II. Rákóczi Ferenc vallomásaiból

Bővebben: 3. nap: Bécsújhely és Csehország – A fogság és a belső szabadság

Úgy tetszik, hogy már ennyi lakásunk után ebben a városban bővebben írhatok kédnek a lakosiról és a szokásiról, úgyis nincsen egyebet mit írnom. Azt már egyszer megírtam, hogy négyféle nemzetség lakja a várost: görög, örmény, török, zsidó, és hogy nagy kereskedés vagyon itt, mind földön, mind tengeren; némelykor háromszáz szekér béjő a városban, e' pedig gyakorta történik, főképpen ősszel és csaknem mindennap. Itt amit a szekereken hoznak, hajókra teszik, és Constancinápolyban viszik.

Rodostó, 20. novembris 1721.

Bővebben: Magyar barátság parkjában

Rákóczi Ferenc útja Munkács várának 1688-as feladásától a csehországi éveken, a házasságkötésen és a hazatérésen át egy kényszerű elszigeteléssel és politikai játszmákkal teli időszak volt. A zarándokút ezen állomása azt a belső ívet mutatja be, amelynek végén a fejedelem az idegen nevelés ellenére is tudatosan vállalta fel magyarságát és történelmi küldetését.

Bővebben: 2. nap: Munkácstól - Munkácsig!

Az Hagia Szophia (törökül: Ayasofya, jelentése: Szent Bölcsesség) a világ építészettörténetének egyik legjelentősebb és legmonumentálisabb alkotása.

Bővebben: A Hagia Szophia