Bővebben: 2020. január 31. – PéntekJézusnak mi volt az első tette ezen a földön? Szeretem magam elé képzelni, ahogyan kedvesen rámosolyog édesanyjára, majd pajkosan összekócolja Szent József szakállát! Egyszerű, szerény nyitány és milyen hatalmas mű született belőle! Gondoljunk a kezdetekre, Betlehem kis falujára, a menekülő Szent Családra és gondoljunk a kétezer éves egyház rengeteg szentjére, arra a roppant sok szeretet műre, áldozatra, jóságra mi ebből az angyali üdvözletre adott falusi lány "igenjéből" kinőtt!
Ne féljünk!!! A nagy Isten ha mert jókedvvel, gyermeki vidámsággal közénk jönni, mi is merjünk vele tipegve, topogva útra kelni! Ha Teremtőnk mert a megváltás Végtelenbe torkolló útjára kezünket megfogva rálépni, akkor mi is nézzünk bizalommal a holnapba, jó testvérekként, örömmel, egymás szemébe nézve folytassuk Isten Országának az építését!
Ma Kovásznára megyek, meglátogatom az ottani gyermekeinket, biztatom, bátorítom, hogy az új évben is jól tanuljanak, szót fogadjanak, növekedjenek szépen Isten dicsőségére, mindannyiunk örömére! Egy leheletnyi jó szándék, egy kézszorítás, egy elrebegett ima, mi ez egy fészekből kihullott árva gyermeknek? Tudom, hogy édeskevés, de minden nap egy -egy kis dolgot megteszek, és próbálom azt nagy szeretettel tenni! Adom amit adni tudok, aztán remélem, hogy az én mustármag tetteimből gyermekeink szívében kinő az élő hit, a bátorságot adó remény, világunkat otthonná tevő szeretet!
Gyertek testvéreim, nap mint nap tegyük amit tehetünk, mert így leszünk mi, az eldobott kövek, szegletkővé Isten hatalmas templomában!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Mi egy áldás? Egy leheletnyi segítség, mely jobbá teszi a világunkat.
Evangélium
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34

Bővebben: 2020. január 30. – CsütörtökÉrzelmeinket, gondolatainkat, vágyainkat próbáljuk rövid mondatokban, jelszavakban megfogalmazni, láthatóvá, hallhatóvá tenni, Isten elé tárni!! Néma gyermek szavát - mondja a népi bölcsesség - az anyja sem érti! Világosan, szépen, bölcsen, hangosan fogalmazzuk meg kéréseinket, ha szeretnénk valamit elérni, megkapni! Istenünkhöz benyújtott pályázatot imádságnak hívjuk. A sikeres pályázatért - tanítja maga Jézus Krisztus - szakadatlan jó cselekedetekkel eredményesen "lobbizhatunk"  teremtő Istenünk előtt!! "Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is." Mk 4, 25 
Végezetül még egyszer biztatlak, ma van a határidő, fogalmazd meg a világmindenség Urának a kérésedet, írd meg a pályázatodat! Ne felejtsd, apostol világosan kimondotta, ha nem is ezekkel a szavakkal: Aki nem pályázik az nem kap! 
Szent Jakab apostol így fogalmazott:  "Nem kaptok, mert nem kértek!" Jakab 4,2
Szeretettel, 
Csaba t.  

Régi falvédők üzenete – Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek

Evangélium
Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért, hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”  
Mk 4,21-25

Bővebben: 2020. január 23. – CsütörtökA legszebb kristályvázában álló víz is elveszti csillogását, megszürkül, fénye megtörik, nyúlós pocsolyává vállik, de lám a hegyről köveken, törmeléken keresztül a völgybe rohanó patak mennyire élő, tiszta, ragyogó!! Testünk nagy része vízből áll, Teremtőnk, létünk óceánja vár reánk! Bennünk vígan csobog az élet, sziklákon kerekedő álmok, tervek születnek-e bennünk!?
Útra keltünk, úton vagyunk? Nem a munka, nem az erőfeszítés, - mely sokszor a kudarcokon, mint a kis patak rohanása a köveken megtörik, - öli meg az embert, hanem a helyben totyogás, a csendes pocsolya lét, az, hogy haszontalan, értelmetlen lesz az életünk!!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: A Retyezát csúcsán született víz nem lazsál, él, vígan csörgedezik, rohan a völgy felé, Lambert Iván gyönyörű fényképe tanúsága szerint.
Evangélium
Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.
Mk 3,7-12

Bővebben: 2020. január 21. – KeddA szentmise végén Déván a ministránsaimmal megfogjuk egymás kézét, és egy nagy kézfogásban megköszönjük Istennek is, hogy: "JÓK VOLTUNK!"
Fontosnak látom, hogy a gyerekek érezzék, hogy értük van a templom, végül is értük halt meg Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtt, és a szentmisén is értük jön el az Oltáriszentségben közénk! Jó tudni, érezni, hogy a nagy Istentiszteletben, mi nem mellékes díszletei vagyunk a liturgiának, hisz az angyalok, - bár nálunknál sokkal jobban megérdemlik - mégsem lesznek elsőáldozók, nem járulhatnak szentáldozáshoz, de mi botladozó földi vándorok, igen!
Nem az oltárterítő tündöklő fehérsége meg a kehely aranyos ragyogása hozza közénk Megváltónkat, hanem a templomot megtöltő gyerekek, felnőttek IGENJE! Ahogyan Mária igenje kellett az első megtestesüléshez, ugyanúgy a pap, a ministránsok és a hívek jelenléte által kimondott "igen" hozza a földre az Istent!
Töltsük meg templomainkat, az Isten házát kacagó, jókedvű, vidám gyermekekkel és buzgó felnőttekkel, mert nem az arany és nem is a művészi érték változtatja a kenyeret Krisztus testévé, hanem a Megváltónk nevében összegyűlt emberek sokasága!
Testvéreimbe kapaszkodva, 
Csaba t.
Evangélium
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Mk 2,23-28

Bővebben: 2020. január 10. – PéntekJézus Krisztus, nem csak az ő kortársainak, hanem az újszövetség minden emberének mondta: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.”
Neked is, nekem is, minden embernek szól Krisztus örömhíre! Bűneinktől, félelmeinktől szabadon, a szeretet parancsát megtartva, Isten gyermekének a méltóságával, minden napunk ünnepnappá vál!!
Ez azaz üzenet, melyet nap mind nap hirdetni szeretnék testvéreimnek!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Szeretnélek a magasba röpíteni
Evangélium
Abban az időben Jézus a (Szent)lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. 
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak. 
Lk 4,14-22a
Kép: Szeretnélek a magasba röpíteni

Bővebben: 2020. január 9. – CsütörtökGyakran kérdezzük, hogy mit hoz a holnap?? De mit is hozhatna? Csakis azt, amit elvetettünk, mondják sokan! Végül is igaz, hogy minden tavasszal az őszi vetés szökik szárba! Az elvégzett munkájának a gyümölcsét aratja le minden ember!! Nem kell nagy prófétai tudás, hogy lássuk a nagy viharba kerülő hajó elsüllyed! Rég, hogy mondja Ferenc pápa, hogy elkezdődött a harmadik világháború!! Ha a híreket nézzük, végtelenül szomorú jövő körvonalazódik a nagyhatalmak közti gyilkos háborúval!  
Mindez igaz, de a mai olvasmány mégis arról szól, hogy az események - Isten kegyelméből, ha imádkozunk - nem a mi emberi logikánk szerint történik!! A tanítványok a háborgó tengeren hánykolódó bárkában, halálfélelmükben elkezdtek kiabálni! A szentírás azt írja, hogy Jézus "El akarta kerülni őket...." de az emberek kiabálására Megváltónk "beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél elállt." 
Igen, a keresztény ember tudja, hogy a dolgok nem mindig logikai sorrendben követik egymást! Hisszük és valljuk, hogy Teremtő Istenünk nem engedi el a kezünket! Lehet, hogy közbe - közbe, - ha nagyon meggondolatlanok vagyunk, -valaki az ujjunkra csap, de egészen biztos félelmeinkben kiáltozhatunk, hitetlenül is kérhetünk segítséget!! Megváltónk nemcsak hallja kétségbeesett kiáltásainkat, hanem segítségünkre is siet, biztos partra vezeti a pusztulással fenyegető habok közt bukdácsoló gyermekeit!! 
Bármennyire is félelmetes, sötét az előttünk tátongó, látszólag a semmibe vezető út, akár a magánéletünkben, akár a társadalmunk egésze számára, kapaszkodjunk a szentírás lapjaiba, ne essünk kétségbe! A bajban lévő ember mellett Isten maga, vagy az Ő küldötte biztos, hogy ott áll, és a legsötétebb felhők közt is felragyog a biztos kikötőbe vezető áldott fény!! 
Az imádság erejében bízva, gyertek imádkozzunk, böjtöljünk együtt az áldott békéért,
Csaba t. 
Evangélium
Miután Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait, hogy szálljanak a bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg ő hazaküldi a tömeget. Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel – ellenszelük volt ugyanis –, az éjszaka negyedik őrváltása idején, a vízen járva feléjük indult. El akarta kerülni őket. Amikor meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, hogy kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és így szólt: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.  
Mk 6,45-52

Bővebben: 2019. december 13. – PéntekEz sem tetszik, az sem tetszik, siránkozás, nyafogás, panaszkodás, elégedetlenkedés... Ó milyen sok van ebből a mi világunkban! Sok ember, bár önmaga semmit nem csinál, élők-holtak ítélőjeként ül a televízió, a számítógépe előtt s magát is, mást is ijesztgetve álhíreket osztogat. A mai evangéliumból az tűnik ki, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus az ilyen típusú embert nem díjazza. 
Egészen biztos, hogy mindannyiunk élete egy megállíthatatlan sodródás az elmúlás felé. Igazából, létünk folyamatos nagycsütörtök. A Mennyei Atya, vérrel verejtékező Szent Fia sorsát nem oldja meg, nem fordítsa jóra, ezt az estét nem egy hapy end-es vég követi, hanem nagypéntek, egy végtelenül szomorú kereszthalálba torkolló gyásznap.  
Jézus látja a szomorú valóságot, vérrel verejtékezik, de egy pillanatra sem tér le a szeretet útjáról. Megmossa tanítványai lábát, bemártott finom falatokkal kedveskedik és amikor szent Péter kardot ránt és megsebez egy szolgát, gyógyító szeretettel fordul a gyűlölet útjára lépőkhöz. 
Jézus példája a bajban, a gondok közt sodródó ember számára nagyon fontos. A keresztény ember nem hazudik magának és másoknak sem! Nem mondja, de magával sem akarja elhitetni, hogy egy problémamentes, csak örömöket felszolgáló, fenékig tejföl világot élünk. Jézus őszintén beszél: "aki utánam akar jönni, vegye vállára keresztjét és úgy kövessen"! 
A gondok, a bajok, a nehézségek az élet vele járó részei. A jó keresztény vállalja az életet úgy a gyönyörű, ragyogó napfénnyel, mint a csontig hatoló téli hóviharral! Vállalja és megéli napról - napra kitartó alázattal, közben az események pergő kereszttüzében felnő, érett, nagykorú keresztény lesz!
Ne féljünk, mert a mindennapok eseményei közepette is a gondviselő Mennyei Atyánk szeret, egészen biztos, hogy jósággal fogja a kezünket! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Evangélium
Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!” Az Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”  
Mt 11,16-19

Bővebben: 2019. december 12. – CsütörtökKeresztelő Jánosok útán kiált a világ! Mikor megkeresztelnek, mindannyiunkat felkennek ünnepélyesen Isten prófétájának! A keresztség szentségében megnyílik az ég és a Szentháromság otthont vesz a Szeretet Istenének igent mondó, a keresztség szentségében mellette döntő gyermekeiben. Teremtőnk cselekvő erővel, hatalommal szeretne mindannyiunkat felruházni, országának építésébe  bevonni. 
Minden megkeresztelt, Istenben hívő ember szent feladata, Istenre figyelő alázattal meghallani, megérteni a világunkat ma is tovább teremtő Teremtőnk szavát! Az Úr nem hagyja magára az ő gyermekeit! Van amikor utat mutat, tanácsot ad, feladatot ad, és megoldja életünk gondjait, problémáit! De nagyon sokszor csak szótlanul felkeres és végtelen szeretettel - akár nagycsütörtök estén Szent Fiát -  megerősít, bátorságot ad keresztünk hordozásához. 
A jó Isten külön-külön szokott szólni hozzánk, de van amikor az ő kiválasztottjának mondja el üzenetét, mindazt amit az egész népnek szán. Fenn a Sínai hegyen az Úr Mózesnek adta a tízparancsolatot, amit aztán ő prófétai erővel kihirdetett az egész nép számára. Az Ószövetség prófétái közül egy volt a papi rendből. Az Újszövetség prófétái közül is nagyon kevesen kaptak teológiai képzést. Isten a legkülönfélébb rangú, korú emberhez szólt és szól szeretettel, de határozottan. Az egyház minden megkereszteltet ünnepélyesen felken prófétának, ezért bármelyikünk lehet Isten szószolója! Dec. 12-én emlékezünk meg a Guadalupei Miasszonyunk jelenéséről. Egy egyszerű indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, Mexikóvároshoz közel északra. Általa üzent az ég, az ő szavára épült fel egész Amerika legnagyobb kegyhelye azon a dombon!
A modern világunk ura, tetszik - nem tetszik,  a szabadakaratunk által hozzánk szóló Isten!! A népszavazáskor azt mondjuk: Vox Populi, Vox Dei, a nép akarata Isten akarata! A fejlett demokráciákban Teremtőnk akaratát a nép döntésében látjuk és ezért nem csak néhány kiválasztott ura a világunknak! Isten sokszor - a mi tudtunk nélkül is, - jósággal, szeretettel vezet, gondolkodjunk el, hogy milyen más lenne az életünk, a világunk, ha tudatosan keresnénk nap mint nap az ő világépítő szent akaratát!?
Csendesedj el, lelkedet megtisztítva, fordítsd bizalommal arcodat Istened felé és imádságos szeretettel mondd: "Uram, itt vagyok, szólj mert hallja a te gyermeked!" A többi már az Úr dolga. Ö aki megajándékozott a beszéd, a hallás készségével, képes megszólítani bennünket, és meg is hallja a mi imáinkat! Aki a kicsiben hű, arra sokat bíz a Teremtő! Indulj el kis léptekkel, és az aki hív, lépésről - lépésre vezetni fog. Bízzál teremtődben és ha hallod szívedben az ő szent akaratát, szólj alázattal az Ő nevében, légy Teremtőd Prófétája! 
Szeretettel, 
Csaba t.
Kép: Szent László korának prófétája volt!
Evangélium
Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie. Akinek füle van, hallja meg!  
Mt 11,11-15

Bővebben: 2019. december 11. – SzerdaTeréz anya szerint, a modern kor leprája az elmagányosodás. Ez azt jelenti, hogy az az egészséges, aki képes testvére felé a kezét kinyújtani, testvére előtt az ajtót szélesre tárni. Jézus Krisztus pont ezt teszi:
"Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket!"
Karácsonyra készülve gondolkozzak el, mennyire van meg bennem Jézus Krisztusnak ez a szép vonása? Kész vagyok-e, képes vagyok-e befogadni testvéremet, megnyílni feléje akkor is ha ő fáradt, ha nyűgös vagy esetleg kibírhatatlan és undok. Jézus Krisztus születésének pillanatában küldi az angyalát a pásztorokhoz, hogy hívja őket, hogy találkozzanak. Csillagot rak az égre, hogy annak a fényénél a napkeleti bölcsek eltaláljanak Betlehembe, hogy együtt legyenek.
Mi minden évben, az ünnepek közeledtével szeretettel hívjuk a magányos, közösségre vágyó testvéreket Dévára. Ilyenkor gyermekvédelmi otthonunk ajtaját szélesre tárjuk azok előtt, akik szeretnének velünk együtt imádkozni, az ünnepekre készülni és velünk együtt ünnepelni. Ilyenkor 60 - 70 gyerek van a dévai otthonunkban, és biza mindannyian akiket nem vittek haza, akiket rokonaik nem látogatnak meg, örömmel veszik ha egy fogadott "nagymama, nagynéni, unokatestvér" meglátogatja. Ezekben az ünnepi napokban én is itthon tartózkodom, lelkigyakorlatos elmélkedéssel, szentgyónásra való alkalom felkínálásával, a szórványban tartott szentmisékkel szívesen segítek az ünnepre való felkészülésben, az ünnep megélésében.
Mindaz aki szeretne részt venni a dévai ünnepeken, jelentkezhet és a részleteket is megtudhatja Palkó Cecíliától, házunk vezetőjétől: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; mobil: 0040721661458.
Evangélium
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Mt 11,28-30

Bővebben: 2019. december 10. – KeddFerenc pápa szerint, a leselejtezés korát éljük. Otthonainkban nem férünk, ezért sokszor az ami fölösleges, amiből több van, függetlenül attól, hogy az a bizonyos dolog jó vagy rossz, lomtalanítunk, kiszórjuk, eldobjuk. Ha valami nem tökéletes, ha egy ruhadarabon folt, szakadás van, nem megjavítjuk, hanem megszabadulunk tőle. Sajnos nemcsak a tárgyakkal, de gyakran az emberekkel is ezt tesszük. Ha valakiben problémát, gondot látunk, akkor nem vállaljuk a törődést, a párbeszédet, egyszerűbb törölni az ismerősök közül és hátat fordítani.
Annak idején, nagytatám az úton ha talált egy rozsdás szeget, hazavitte, kiegyenesítette, olajjal megkente s félrerakta azzal a jelszóval: "jó lesz majd valamire". A tárgyakat és méginkább az embereket meg kell becsüljük. Fontos, hogy mindaz amit Isten ránk bízott, s különösképpen mindazoknak akiknek a sorsát Isten a kezünkbe tette, nálunk biztonságban legyenek, bennünk gondoskodó, törődő barátokra találjanak. 
A világért és embertársaimért felelősséget vállalva, 
Csaba t. 
Evangélium
Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”  
Mt 18,12-14

Bővebben: 2019. december 8. – Advent 2. vasárnapjaMindannyian, az Újszövetség népei várjuk Krisztus második eljövetelét! Megváltónk nem hagyott el, egészen biztos, hogy ezer szálon, számunkra elképzelhetetlen szeretettel kapcsolódik, kötődik hozzánk! Ő szólít meg a Szentírás lapjain, Ő nyújtja felénk a kezét egy mosolygó kisbabában vagy ágyban fekvő beteg emberben, de a börtönök rácsain keresztül is ő fordítja felénk esdve a tekintetét! Megváltónk, a lelkiismeretünk csendjében néha szelíden kopogtat, máskor meg erőteljesen dörömböl, de nap mint nap jelenvan az életünkben! Közénk jön minden egyes szentmisében az Oltáriszentségben, de a többi szentségben is vele találkozunk!  Ez mind igaz, és ez mind nagy - nagy örömforrás számunkra, de ennek ellenére mindez nem elég! Mi adventi várakozással hívjuk, kérjük, hogy újból jöjjön el látható valóságában, és öleljen át bennünket, gyermekeit azzal az Atya-szeretettel, melyre lelkünk mélyén születésünk óta várunk! 
Alázattal itt állunk a már és a még eszkatalogikus feszültségében, meg vagyunk váltva, de még mindig e földi síkon botladozunk, baktatunk, botorkálunk! A végtelenre szomjas lelkünk Teremtőnk után kiált! A végtelen szépség, jóság, bölcsesség, igazság, szentség utáni vágy űz! Isten hiánya nyugton  nem hagy, mint mardosó éhség talpra állít és kilök a pusztába, hogy akár öntudatlanul is ott tolongjunk a Végtelent kereső testvéreink végtelen közösségében! Keresztelő Szent Jánosokra várunk, kik utat mutatnak, erős kézzel, kemény hanggal Teremtőnk felé fordítják arcunkat, mert színről színre szeretnénk látni megváltó Istenünket.
Urunk, második eljöveteledre várva, 
Csaba t. 
Evangélium
Abban az időben: Keresztelő János megjelent Judea pusztájában, és így tanított: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa!” Ő volt az, akiről Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava: 
Készítsétek elő az Úr útját, 
tegyétek egyenessé ösvényeit! 
János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska és vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Judea és a Jordán vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már a fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak vízzel keresztellek titeket a bűnbánatra, de aki énutánam jön, az erősebb nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket; kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa szérűjét. A búzát magtárba gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti!”  
Mt 3,1-12