Fejsze éle vágott a fa elevenébe, egy villanás és a hótól terhes ágak sorra zuhantak a földre. A fa sírt fájdalmában, minden sebhelye sajgott, égett, lüktetett, de a legjobban az fájt, hogy meg kellett váljon szeretett gyermekeitől.
Alig zárta le szemeit és ájult bele az álomba, valaki zörgetni kezdte az ablakát. Nem tudott azonnal kiszabadulni abból a jóleső érzésből, ami körülvette, de az a fülbemászó kopogás nem hallgatott el.
Egy nagyra nőtt lányunk beszámolóját nagy szeretettel megosztom. Xénia szép is, okos is (kilences médiával zárták le), ügyes is... a rock csapatban a basszusgitárt is nagyon bőszen tudja tépni...
A lépcsőház ablakát valaki nyitva felejtette, pedig a novemberi nappalok nem arról híresek, hogy melegek lennének: a szél már piros rózsát rajzolt a kisgyerekek arcára és fázósan gombolta kabátját össze a gesztenyeárus néni.
Kedves Noémi!Bővebben: Végre elmúlt, ennek is vége, az iskola udvara üresen áll...
Az udvaron él egy kicsi nyírfa, pár évvel ezelőtt hozta egy férfi, ajándékba. Nem volt könnyű az életforma váltás, hisz erőszakkal kitépték szülei mellől, testvérei, rokonai mellől.
Kedves István, Noémi, kedves Kovásznai Munkatársaim,
Egy héttel ezelőtt az öcsémmel, a húgommal és a kántorbácsival kirándulni indultunk a Hargita vidékére.Bővebben: A háromszéken járt Fekete Madonnával való találkozásunk!
Egyik lányunk gondolatait küldöm el nektek, fogadjátok szeretettel.
Istennek hála a gyerekek épségben haza érkeztek, éjjel 12 óra tájban. Szívük tele van hálával, csomagjukat le sem téve, a három bentlakó gyerekből folyt az elbeszélés, mesélés. Nagyon jól érezték magukat és nagyon köszönik, hogy részt vehettek a táborban!
Lágy szellő játszadozott a fenyőfák fürtjeivel és ebből a hullámzásból gyantaillat született. Májusban a színek táncra perdültek és télben elfáradt szívünket felvidították. Szent Ferenc a természetben is mindig Istent kereste, barátai voltak a fák, a madarak, az állatok. Imái ott gát nélkül szállhattak a magasba, a Teremtőhöz, meghallgatást remélve.