Bővebben: 2017. február 5. – Évközi 5. vasárnapÚgy világítson a ti világosságtok az emberek  előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!
Gyertek tegyünk jót, legyünk jók, hogy az emberek magasztalják a mennyei Atyát!!!
Szeretettel,
Csaba t. 
Abban az időben Jézus így szólt  tanítványaihoz: „Ti vagytok a föld  sója.
De ha a só ízét veszti, mivel  sózzák meg? Nem való az egyébre, mint  hogy kidobják, s  eltapossák az  emberek.  Ti vagytok  a világ  világossága.  A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak,  hogy a  véka  alá  rejtsék,  hanem  a  lámpatartóra  teszik,  hogy   világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek  előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”
Mt 5,13-16
Bővebben: 2017. február 4. – SzombatGyertek  ti is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy kicsit!
Csodálom a dolgát végző, majd megpihenő Istent!! Megvan mindennek az ideje a nap alatt, a munkának is, de a pihenésnek is! A bölcs ember tud dolgozni, de tud megállni, örömmel visszanézni, gyönyörködni  az elvégzett munkájában!! Imádkozzunk, hogy a jó Isten adja meg nekünk ezt a bölcsessége, hogy feladatainkat szépen rendre jó végre vihessük!!
Szeretettel,
Csaba t. 
Abban  az  időben  az  apostolok  visszatértek  Jézushoz,  és  beszámoltak mindarról, amit tettek és  tanítottak. Ő így  szólt hozzájuk: „Gyertek  ti is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre  sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban  legyenek.  De  sokan  látták,  amikor  elmentek,  és  sokan megtudták. Erre  minden városból  gyalog odasiettek,  és megelőzték  őket.
Amikor Jézus kiszállt és  látta a nagy tömeget,  megesett rajtuk a  szíve.
Olyanok voltak, mint a pásztor  nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte  őket sok mindenre.
Mk 6,30-34
Bővebben: 2017. február 3. – PéntekAz emberből, akivel éppen találkozol, hogy mi jön elő, hogy hogyan fog viselkedni, az tőlünk is függ. Légy elővigyázatos, de bízzál az emberekben, ha valaki bizalmat, szeretetet kap, akkor azt ő meghálálja, nem hull a földre eső anélkül, hogy megne hozná a maga  gyümölcsét!! Persze, ha bölcs vagy, akkor tudod, hogy tíz lefutásból nem lesz tíz gól a focipályán. Te se keseredj el, ha nem hoz minden erőfeszítésed százszoros termést. Jézusnak sem sikerült mindenkit megtéríteni, de ennek ellenére nem tér le a bizalom, a szeretet útjáról! Keresztelő Szent János kivégzésének másnapján Jézus már tanít, gyógyít, kenyeret szaporít! Nagypéntek után húsvét hajnalán a Mesterünk gyűjti össze a tanítványait, megy tovább mintha mi sem történt volna!! Téged se keserítsenek el a kudarcaid, te nem a kesergés, a bizalmatlanság törvényét kaptad, hanem az irgalmas szeretet parancsát!! 
Ki mindvégig kitart az üdvözül!! 
Csaba t.
Kép: A rosszcsont gyerek neked drukkol....
Heródes Antipász  király is  értesült Jézus  tetteiről, mert  híre  messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy  Jézusnak azért van csodatevő  ereje, mert Keresztelő János támadt  fel benne a  halálból. Voltak azonban,  akik azt állították Jézusról,  hogy ő  Illés. Ismét mások  azt hirdették,  hogy próféta; olyan, mint egy  a többi próféta  közül. Ennek hallatára  Heródes továbbra is  azt gondolta  magában:  „Ő János,  akinek fejét  vétettem.  Ő támadt fel a halálból.” Heródes volt ugyanis az, aki embereivel  elfogatta Jánost, és  börtönbe  vetette. Testvérének,  Fülöpnek  felesége,  Heródiás miatt tette, akit feleségül  vett. János ugyanis figyelmeztette  Heródest:
„Nem szabad  elvenned  testvéred feleségét.”  Emiatt  Heródiás  áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz  és szent ember. Ezért meg akarta  őt menteni.  Valahányszor  beszélt   vele,  zavarba   jött,  mégis   szívesen meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező  nap. Heródes a születése  napján lakomát adott  vezető  embereinek, a  magas  rangú tiszteknek  és  Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya  bement, táncolt nekik és  Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott.  A király így szólt a  leányhoz:
„Kérj tőlem, amit  akarsz! Megadom  neked”. Sőt meg  is esküdött:  „Bármit kérsz, megadom  neked, még  az  országom felét  is”.  A leány  kiment,  és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?”  Anyja ezt felelte: „Keresztelő  János fejét”. Erre visszasietett a királyhoz,  és előadta kérését: „Azt  akarom, hogy most azonnal add  nekem egy tálon Keresztelő  János fejét!” A  király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való  tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy  tálon. Odaadta  a  leánynak, a  leány pedig  elvitte  anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.
Mk 6,14-29
Bővebben: 2017. február 2. – CsütörtökUrunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
"....amint  az  Úr törvénye előírja..."  Mária, Szent József betartják Isten parancsait! A béke alapja a törvények betartása, s itt egészen biztos, hogy a legfőbb parancs a szeretet parancsa, mely fölött senki, még egy kormány sem áll!! Ha Jézus Krisztus aláveti magát Isten parancsolatainak, akkor vajon mi miért ne tennénk meg!! Ezért is indultunk el, 2017-ben Szent László vezetésével, a boldogságra vezető isteni parancsolatok útján!! 
Ezen a szép napon csendesedjünk el, vizsgáljuk meg viszonyunkat Isten parancsolataival és jelképesen, akár két szál gyertya gyújtásával, jelezzük, hogy szilárd bennünk a szent elhatározás, kerüljön bármibe, Isten boldogságra vezető törvényeiről nem térünk le!!
Szeretettel,
Csaba t. 
Kép: a törvény mint a kerítés körülölel és megvéd....
Amikor  Mózes  törvénye  szerint  elteltek  Mária  tisztulásának   napjai, fölvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr törvénye előírja: „Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona”.  Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, „egy pár gerlét  vagy két  galambfiókát”   tisztulási  áldozatul   bemutatnia.  És   íme,   volt Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú,  egy igaz és  istenfélő ember,  aki Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A  Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy  nem lát  halált addig,  míg nem  látja az  Úr Fölkentjét. A  Lélek arra  indította, hogy  menjen a  templomba, amikor  a gyermek  Jézust  odavitték  szülei,  hogy  a  törvény  előírásai   szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e  gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az ellentmondás jele lesz  ő –  még a  te lelkedet is  tőr járja  át –,  hogy napfényre  kerüljenek  sok  szívnek  titkos  gondolatai!”  Ott  volt  Anna prófétanő  is,  Fánuel  leánya  Áser  törzséből.  Idős  volt  már,  napja előrehaladtak. Leánykora után  hét évig élt  férjével, majd özvegyen  érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta  el a templomot soha, böjtölve  és imádkozva szolgálta Istent éjjel  és nappal. Abban  az órában is  odament, dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek  városukba, a galileai  Názáretbe. A  gyermek pedig  növekedett és  erősödött;  eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40
Bővebben: 2017. február 1. – Szerda"Jézus ...  tanítani  kezdett!"
Csodálom Mesterünket, nem parancsokat osztogat, nem zsarol, vagy fenyeget,  nem is manipulálja az emberek gondolkodását, hanem nyugodtan, bölcsen érvel, tanítja az embereket! Jézus tudja, hogy a tudás, olyan mint a fény, mely megvilágosítja az ember értelmét, erőt, önbizalmat, határozótságot ad, hogy jó döntéseket hozzunk és azokhoz őszintén ragaszkodjunk!! Világunk bölcs tanítok után kiált, olyanok után kik nem erőszakkal nyomják le torkunkon a vélt "igazságaikat", hanem bátran ki mernek állni az eszmék piacára szellemi kincseikkel, világunkat szebbé, jobbá tevő portékáikkal! Egy igazi tanító nem "legyőz", lehengerel az állításaival, hanem bölcsen, szerényen "meggyőz" cáfolhatatlan érveivel!!
Hagyjuk, hogy Jézus tanítása átjárjon, megvilágosítsa értelmünket! Merjünk mi is a bölcsesség lámpását magasra emelni ott ahogy élünk!!
Csaba t.
Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték.  Amikor elérkezett  a  szombat  napja,  tanítani  kezdett  a  zsinagógában.  Sokan hallgatták,  és  csodálkozva  mondogatták:   „Honnét  vette  ezt?   Miféle bölcsesség  ez,  amely  neki  adatott?  És  a  csodák,  amelyeket  kezével véghezvisz! Nem  az ács  ez,  Mária fia,  Jakab,  József, Júdás  és  Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak  benne. Jézus erre  megjegyezte: „Nem  vetik  meg a  prófétát, csak  a  hazájában, rokonai körében,  a saját  házában.” Nem  is tehetett  ott csodát,  csupán néhány  beteget  gyógyított  meg,  kézrátétellel.  Maga  is   csodálkozott hitetlenségükön.
 Mk 6,1-6
Bővebben: 2017. január 31. – KeddJézus gyógyít! Mindazok kik Jézussal találkoznak, erősebbek, egészségesebbek, többek lesznek, és megvilágosodva, jobb kedvvel, vidámabban mennek tovább a maguk útján! Jézus arra kér, hogy a 12 apostol, a 72 tanítvány nyomába lépve mi is ugyanezt tegyük, erőnkhöz, képességeinkhez mérten munkánkkal szenteljük meg világunkat! Mi nem tudunk csodálatosan gyógyítani, de vigasztalni, bátorítani, jóra tanítani a testvéreinket tudjuk... Járjon át a jó szándék, a segíteni akarás krisztusi lelke, és ott ahol vagyunk, irgalmas jó szándékkal forduljunk testvéreink felé! Jézus ingyenes szeretettel hajol le minden bajban lévőhöz, és bennünket is arra biztat: Ingyen kaptátok és ingyen is adjátok!
Induljunk el, és ahogyan a vadászkutya keresi a zsákmányt, úgy keressük mi is alázattal a lehetőségét annak, hogy jót tehessünk, hogy ezáltal mi is jókká váljunk, Krisztus életét élve megszentelődjünk! Minden egyes jó cselekedet egy hatalmas lépés az örökkévalóság felé, Teremtőnk kitárt karjai felé!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Jó cselekedeteink gyümölcse a jókedvű gyermekeink mosolya! 
Abban az  időben, amikor  Jézus a  bárkával ismét  átkelt a  Genezáreti-tó túlsó partjára, a parton  nagy tömeg sereglett  köréje. Ekkor odajött  egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója,  s mihelyt meglátta őt, a  lába elé borult,  és nagyon  kérte: „Halálán  van  a lányom.  Jöjj, tedd  rá  a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!” Erre ő elment vele.
Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki  már tizenkét  éve  vérfolyásban  szenvedett.  Sok  orvos  sokféle  kellemetlen kezelésnek vetette  alá:  Mindenét  rájuk költötte,  de  hasztalan,  egyre rosszabbul lett.  Hallott  Jézusról,  ezért  átfurakodott  a  tömegen,  és hátulról megérintette  a ruháját,  így gondolkodott  magában: „Ha  csak  a ruháját érintem  is,  meggyógyulok.”  És azonmód  megszűnt  a  vérfolyása.
Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette,  hogy erő ment ki belőle. Megfordult  a tömegben, és megkérdezte: „Ki  érintette meg a  ruhámat?” Tanítványai  ezt válaszolták:  „Látod, hogy  szorongat  a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?” De ő mégis körülnézett,  hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz  tudta, hogy mi történt vele  –, odaborult eléje, és  őszintén bevallotta neki  az igazságot. Ő így  szólt hozzá: „Leányom,  hited meggyógyított téged.  Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!”
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és  közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?” A hír hallatára Jézus így bátorította a  zsinagóga  elöljáróját:  „Ne félj,  csak  higgy!”  Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén  kívül senkinek sem engedte meg,  hogy vele menjen.  Amikor odaértek  az elöljáró  házához, nagy  riadalmat,  sok siratót és jajgatót látott. Bement  és így szólt hozzájuk: „Mit  lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.” Azok  kinevették.
Ő azonban  mindenkit  kiparancsolt,  maga mellé  vette  a  gyermek  apját, anyját, s kísérőivel együtt  bement (a helyiségbe),  ahol a gyermek  volt.
Megfogta a kislány  kezét, és azt  mondta neki: „Talita  kúm”, ami  annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj  föl!” A kislány azonnal fölkelt,  és járni kezdett.  Tizenkét éves  volt.  Azok pedig  magukon kívül  voltak  a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy  ezt a dolgot senki meg  ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.
   Mk 5,21-43
Bővebben: 2017. január 30. – HétfőJézus szeretettel jósággal segít egy bajban lévő emberen!! Nem számon kéri, hogy hogy volt képes idáig süllyedni, nem igazságosan ítélkezik a bajban lévőn, hanem felszabadítja a szeretetre, emberhez méltó életre!! A nap végén mikor elválnak útjaik, ez az ember mosolyog, bízik a holnapban,  meggyógyulva, sokkal jobban van, mind amikor napközben találkoztak!  
Krisztus követői vagyunk, ha valóban azt szeretnénk, hogy mesterünk szép vonásai ragyogjanak az arcunkon, akkor nekünk is ezt kell tegyük!! Az egyetlen célunk az lehet, hogy mindazok akiket jószerencséjük a mi utunkba hozott, többek, gazdagabbak, erősebbek, bátrabbak legyenek, mint mikor megismertek! Ilyen  egyszerű a krisztusi képlet, mi nem elvenni akarunk, hanem adni, nem osztani, hanem szorozni szeretnénk ezen a világon!! 
Jót tenni jó, szeretettel bíztatlak, induljunk el mesterünk nyomába, és utunk során mindenütt tegyünk jót nagylelkűen!!  
Szeretettel,
Csaba t.  
Kép: Gyermekeinket, szeretteinket a velünk való találkozás boldoggá teszi?! 
Jézus  és  tanítványai  áthajóztak  a  Genezáreti-tó  keleti  partjára,  a gerázaiak földjére.  Amint Jézus  kiszállt a  hajóból, a  sírok felől  egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott, és még láncra verve sem  tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték  és láncra verték, de a láncokat  eltépte, és a bilincseket összetörte.  Senki sem bírt  vele.  Éjjel-nappal a  sírboltokban  és a  hegyekben  tanyázott, folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről  meglátta Jézust,  odafutott.  A  földre  vetette  magát  előtte,  és  hangosan  így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az  Istenre kérlek, ne  gyötörj!”  Jézus  ráparancsolt  ugyanis:  „Tisztátalan  lélek, takarodj ki ebből az emberből!” Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?”
Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte  Jézust, hogy ne űzze el  őket arról a vidékről.  Akkor éppen egy nagy  sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték  Jézustól:
„Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!” Jézus  beleegyezett.
Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a  mintegy kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba  rohantak, és a vízbe fúltak.  Őrzőik erre elfutottak, hírét  vitték a városba meg  a tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az,  akit az  imént még  egy légió  tartott megszállva,  most felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták nekik, hogy mi történt  a megszállottal és  a sertésekkel. Ekkor  kérlelni kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az imént még megszállott kérte,  hogy vele mehessen.  Ő azonban nem  engedte, hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is  ment, és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy  milyen nagy dolgot tett  vele Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
Mk 5,1-20
Bővebben: 2017. január 29. – Évközi 4. vasárnapAz én olvasatomban a nyolc boldogságról szóló Jézusi tanítás azt jelenti, hogy az az ember boldog: aki az ő Urát Istenét imádja és csak neki szolgál! 
Tavaly, 2016 novemberben hatalmas tömeg gyűlt össze egy híres látomás hatására Krakkóban, hogy Jézus Krisztust trónra emelje. Az eseményen részt vett az állam elnöke és a miniszterelnök is. 
Biztos, hogy nálunk egy ilyen esemény korai és erőltetett lenne, de én arra biztatlak, hogy ma vasárnap,  a templomba, szentmise végén, az áldozás utáni csendben, egyedül ajánld fel magadat, gyengeségeiddel, akár a visszatérő bűneiddel együtt Istenednek, és kérd meg Jézus Krisztust, hogy legyen a te királyod!! Ne félj Megváltónk elé állni, a szentírás azt tanítja, hogy Isten a pislákoló mécsbelet nem oltja el, a megroppant nádszálat nem töri el! Ő aki érted fölment a golgotára nagypénteken, egészen biztos, hogy komolyan fogadja a te döntésedet, azt, hogy Isten első szent parancsolatát betartva, Teremtőd imádását, szolgálatát tekinted életed legfőbb céljának!  
Legyen Krisztus a királyod, így nem csak megérted Jézus egyik legszebb üzenetét a nyolc boldogságról, de meg is tapasztalod azt a belső békét, boldogságot, ami  mindennél drágább és édesebb, és amely Teremtőnk áldott jelenlétéről árulkodik!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az  időben:  Jézus,  látva  a  tömeget,  fölment  a  hegyre,  leült, tanítványai pedig köréje  gyűltek. Akkor szólásra  nyitotta ajkát, és  így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik  éhezik és  szomjazzák az  igazságot, mert  ők  kielégítést nyernek.
Boldogok az  irgalmasok,  mert nekik  is  irgalmaznak. Boldogok  a  tiszta szívűek, mert meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak  titeket és üldöznek, ha  hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”
Mt 5,1-12a
Bővebben: 2017. január 28. – SzombatJézus alszik a viharban!!  A nap terhétől fáradtan elbóbiskol a Mester! Milyen jó, hogy így tett, mert így az apostolok megtapasztalhatták Isten erejét! Nagyon fontos lenne, hogy sokszor elimádkozzuk Szent Ferenc atyánk egyszerű fohászát: "Ki vagy te Uram és ki vagyok én!?" 
A napokban az ősrobbanásról szóló  filmet néztem! Csodálatos hogy milyen végtelen felfoghatatlan erő szülte meg, mozgatja az univerzumunkat?? A fizikusok által kidolgozott világkép engem nagyban hozzá segít átelmélkedni szent Ferenc  fenti imáját és helyre rakni a felfuvalkodásra hajlamos önmagamat!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra.”  Erre  azok elbocsátották  a  tömeget, és  Jézust  magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük.  Nagy szélvihar támadt,  a  hullámok  a  bárkába  csaptak,  úgyhogy  az  már-már megtelt.  Ő  a   bárka  végében  egy   vánkoson  aludt.  Felkeltették   és megkérdezték: „Mester, nem törődsz  azzal, hogy elveszünk?” Erre  fölkelt, ráparancsolt a szélre, és  ezt mondta a  tengernek: „Hallgass el,  nyugodj meg!” A  szél elállt,  és nagy  csendesség lett.  Ekkor hozzájuk  fordult: „Miért féltek?  Még mindig  nincs  bennetek hit?”  Nagy félelem  fogta  el ugyanis őket. Egymást  kérdezgették: „Ki lehet  ez, hogy még  a szél és  a tenger is engedelmeskedik neki?”
Mk 4,35-41

Bővebben: 2017. január 27. – PéntekMag!!  Zöldborsó vetőmagot kaptam, nézem a ráncos kis szemeket, döbbenetes erő, lendület van mindahányban! A szép tavaszban majd elvetem és akár alszunk, akár ébren vagyunk, éjjel, vagy nappal a mag kicsírázik szárba szökken, maga sem tudja hogyan!! Ahogy a napfény lágy cirógatással, s a meleg hosszú szárú tavaszi eső, kihozza a földből az életet, hogy a maga gyönyörű virágaival, terméseivel, szimpla létével, az élet csodálatos szimfóniájával dicsérje Teremtőjét, belőlünk is ugyanúgy hozza felszínre az evangéliumi tiszta életadó ereje a gondolkodó, érző, szerető embert, azt a lényt ki megfogja társa kezét, hogy egymásban bízva, közösen építsék Isten országát, egy igazságos, békés, lendületes társadalmat, melyben nem csak mi teremtmények, de a minket szerető Isten otthonra talál!! Hiszem, hogy képesek vagyunk megtalálni azt a társadalmat melyben mindannyian békében, jó testvérekként élhetünk, alkothatunk, erőnkhöz mérten dolgozhatunk nagycsaládunk javára, hogy az elveszett paradicsom, Isten eredeti terve szerint minden létező örömére megvalósuljon!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána  akár alszik, akár ébren  van, éjjel  vagy nappal,  a mag  kicsírázik és  szárba szökken, maga  sem  tudja hogyan.  A  föld magától  hoz  termést:  Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a  termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd   folytatta:   „Mihez   hasonlítsuk   az   Isten   országát?   Milyen példabeszéddel szemléltessük?  Olyan,  mint  a  mustármag,  amely,  amikor elvetik a  földbe,  kisebb  minden  más magnál  a  földön.  Mikor  azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
Sok hasonló  példabeszédben  hirdette  nekik  az  igét,  mert  így  tudták megérteni. Példabeszéd nélkül  nem szólt hozzájuk.  Mikor azonban  egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34
Bővebben: 2017. január 26. – Csütörtök2017. január 26. – Csütörtök, Szent Timóteus és Szent Titusz
Csodálom Jézus bizalmát kiválaszt 12-t aztán nemsokára másik 72-őt és küldd őket maga nevében szeretet a jóság útja, hogy tanítsanak, gyógyítsanak, hirdessék az Ő örömteli evangéliumát! Ezek az emberek elindulnak, mennek, és munkájukkal megalapozzák a keresztény világot, végzik a rájuk bízott feladatokat és egész földrészeket tesznek keresztényé! A mai Egyház ül, mint valami sértett kisasszony és várja, hogy táncba vigyék, hogy jelentkezzen valaki a papságra, szerzetes életre!! Aztán ha valaki nagy ritkán kopogtat az ajtónkon akkor azt végtelen hosszú elméleti kiképzésnek vetjük alá!! 
Az aratnivaló sok, a munkás kevés! Azért imádkozom, hogy töltsön el bennünket Jézus Krisztusnak az emberek iránti hite, bizalma, merjük Mesterünk nevében megszólítani, hívni a fiatalokat világunk szebbé, jobbá tételére!! Gyertek ne hagyjuk szétesni a társadalmainkat, Jézus Krisztust nevében, az Ő erejével induljunk el, egészen biztos, hogy Ő nem csak küld, hanem a nyomunkba járva áldását adja munkánkra!!
A képet Kászonban a Szent Katalin otthonban készítettem!  A nevelőnőt, Kingát Budapestről hoztam el, az árva gyermekek mellé, hogy szeresse, gondozza őket! Útközben mindenről elbeszélgettünk, nem pedagógiai fortélyokra tanítottam, hanem arra kértem, hogy szeresse nagyon ezeket a gyermekeket és tanítsa őket mindarra mire életük során szükségük van!! Hiszem, hogy Isten gyári szerelésben beleteszi egy nőbe mindazt mit egy anyának tudnia kell!!  Mit mondhatnák, Kingának van 9 fia, nem angyalok és mégis - most beszéltem vele - nem csak mondja, hogy minden rendben, hanem öröm, jókedv érződik minden szavából! 
Kedves fiatalok, én is hívlak a szolgáló Szeretet nevében, gyertek, mert jó jónak lenni, jó Timoteus és Titusz útjára lépni!!  
Szeretettel,

Csaba t. 

Az  apostolok   kiválasztása  után   Jézus  kiválasztott   más   hetvenkét tanítványt, és  elküldte  őket kettesével  maga  előtt minden  városba  és helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok  közé. Ne vigyetek  magatokkal se erszényt,  se tarisznyát, se  sarut. Az  úton senkit  se köszöntsetek.  Ha betértek  egy házba, először  is ezt  mondjátok: „Békesség  e háznak!”  Ha békesség  fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek  és igyátok, amijük van. Mert méltó  a munkás a maga bérére. Ne járjatok  házról házra. Ha egy városba  érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek,  amit elétek adnak. Gyógyítsátok  meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”
Lk 10,1-9

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Isten a szeretet. Nem Ő hullatja az erdőinkre a kénes esőt, nem Ő szemeteli tele világunkat meggondolatlanul, nem is Ő dobja le az atombombát, nem Ő szervezi a világháborúkat, a veszekedéseket, az ellenségeskedést, nem Ő hagyja az úton az éhező gyermekeket, nem Ő készíti a kábítószert, hanem mi, emberek. A mi bűneink, vakságunk, butaságunk hozza a nyakunkra a sok bajt. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. augusztus 25. vasárnap, Lajos és Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Nagyon tetszik nekem...

Nagyon tetszik nekem az, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus, amikor a keresztet hordozta, nemkemény, hollywoodi mosollyal, egyenes derékkal, vasalt ingben vitte a keresztet.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube